Bakszekér [antikvár]

Gerinc és borítók kopottasak. Borítók mentén a ragasztás sérült.
Ilyen is van? De még mennyire! Pontosabban ugyanis: Kelemen Gábor nem egyszerűen Nógrádból, hanem annak is egy akkorácska falujából küldi riport és cikk formájába tördelt jelentéseit, hogy azt betakarhatná egy szélesebb karimájú férfikalap - Kozárdnak alig több mint háromszáz lakosa van... De az élet boldog szívdobbanásai és nem egy keserű sóhajtása éppúgy átjárja e települést, mint ha rangos-gangos város volna. És mert a teljes élet ábrázolásának mohó vágya tölti el ezt a harmincegyéves pályatársamat, odabilincselte életét e palóc faluhoz. Pedig volt életének olyan kecsegtető alkalma, aminőt a kártyás érezhet, midőn egyszerre két pirost emel fel a talonból: tíz esztendeje egyik legjobbnak bizonyult az újságíró-szövetség tehetségkutató pályázatán, s nyomban olyan lapnál alkalmazták, a Magyar Nemzetnél, hogy oda csak vágyakozik tollforgatóink jó része. Hat évet töltött a fővárosi redakcióban és pesti albérletekben. Nem találta a helyét, a nyugalmát még úgy sem.