Élethelyzet-életminőség, zsákutcák és kiutak [antikvár]

l' f^ MÉCSNÉ BUJDOSÓ GYÖRGYI fl házasságün kíuüli szülés néhánu társadalmi uetülBtB BeuEZEtö Közel 30 éve, mint a Semmelw/eis Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársa, feladatként kaptam, hogy segítsem a bíróság munkáját a házasságon kívül született gyermek jogállásának természettudományi bizonyítékok segítségével történő tisztázásában. E megbízatásomnak szerettem volna maximáhsan megfelelni, és mindent megtettem annak érdekében, hogy a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva, lehetőség szerint minden gyermek találja meg a biológiai apját, és ne kerülhessen olyan férfi apai státusba, aki nem nemzője a gyermeknek. A szociológiai és demográfiai vizsgálatokra azért került sor, mert a bírósági elrendelés során a hozzánk került feleknél rendszerint kibékíthetetlen, gyűlölködő magatartást észleltünk. Ez a magatartásforma felkeltette érdeklődésünket. Esetenként pedig részvétet ébresztett bennem a gyermek aggasztó fizikális vagy rendkívül rossz szociális állapota. Néha csak a kikérdezés során derült fény arra (évek óta folyó perben, többszöri bírósági tárgyalás, vércsoportvizsgálat utáni), hogy az anya a perbe vont férfival egyáltalában nem is közösült, csak a családi viszályok, illetve az édesanyja sugallatára nevezett meg jobb anyagi körülmények között lévő férfit a gyermeke apjának. Nemritkán találkoztunk olyan esettel is, amelyben a férfi pozíciójával visszaélve létesített nemi kapcsolatot a kérdéses anyával, majd a közösülés tényét is tagadta. Az elmúlt közel 25 évben a természettudományi vizsgálatok mellett apasági per kapcsán az ország egész területéről hozzánk került feleknél szociológiai jellegű kutatást is végeztem, hogy felméréseink segítségével néhány társadalmi jelenségre is felhívjam a figyelmet. Az emberi társadalmak természetes velejárója, hogy a populáció egy része házasságon kívül jön a világra. Ezt a tén3rt a különböző társadalmak a változó történeti korokban különbözőképpen tükrözik. Az egyes civilizációk különböző szabályozási módokkal rendelkeznek. A mai magyar társadalomban egyre inkább terjed az a szemlélet, amely nem ítéh el a házasságon kívül szülő nőket, és a jogszabályok minden diszkriminációval szemben védik az így szü- /'T^X- if M I.Hl