Gondolatok és adatok [antikvár]

A szociológia célja - legáltalánosabban fogalmazva - a társadalmi jelenségek magyarázata. Miért emelkedik falun az öngyilkosságok száma? Miért gyakoribb a neurózis a nők, mint a férfiak körében? Miért tanulnak tovább ritkábban a szegény sorsú gyermekek, mint a jómódú szülők gyermekei? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ a társadalomkutatók. Ennek során különféle elképzeléseket - vagy ahogy gyakran nevezik: elméleteket - dolgoznak kis az egyének cselekedeteinek indítékairól, mozgatórugóiról, a magatartást befolyásoló társadalmi tényezőkről. Ezek az elképzelések lehetnek hihetőek, lehetnek rendkívül valóüszínűek - a döntő kérdés mégis az: helytálóak-e, összhangban vannak-e a tényekkel. Ez a könyv azt igyekszik megmutatni, miként felelhetünk erre a kérdésre, azaz miként ellenőrizhetjük elméleteink tapasztalati érvényességét. Az elméletek ellenőrzését gyakran állítják szembe az elméletek megalkotásával. Míg ez utóbbival kapcsolatban rendszerint a kreativitás, a képzelőerő fontosságát hangsúlyozzák, addig az előbbit többnyire rutinjellegű, kevés eredetiséget és ötletességet igénylő folyamatnak tekintik, amelyben a tisztán tehcnikai ismeretek a meghatározóak. Kétségtelen, az elméletek ellenőrzésében több az ismétlődő, szabályszerű mozzanat; ezért is könnyebb tanítani ezt a tevékenységet. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ne volna igen nagy szerepe itt is a találékonyságnak, a fantáziának, s hogy ne volna szükség a kutatásnak ebben a szakaszában is az elmélyült gondolkodásra, a vizsgált jelenséggel kapcsolatos elméleti tudásra. Magyarázataink empirikus érvényességének vizsgálata során számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor hiányoznak a jól bevált, egyszerű receptek, s amikor pusztán statisztikai vagy számítógépes ismereteink nem elegendőek a továbblépéshez. Ilyenkor válik igazán nyilvánvalóvá, mennyire nem technikai kérdésről van szó csupán, s a látszólag tisztán módszertani probléma megoldása mennyire függ nagyon is tartalmi - ha tetszik: elméleti - feltevésektől, elképzelésektől. A kötet remélhetőleg az olvasót is meggyőzi majd arról, hogy az elmélet-ellenőrzés elválaszthatatlan az elméletalkotástól; hogy - miként a világhírű tudományfilizófus, Karl Popper fogalmaz - "még elgondolásaink gondos és higgadt tapasztalati ellenőrzését is eszmék ihletik".