Társadalmi helyzetkép 2002. [antikvár]

A magyar statisztikában a társadalmi jelzőszámok alkalmazásának régi hagyományai vannak. Először a hetvenes években állítottak össze olyan jelentéseket, amelyek alapvető célja a főbb társadalmi folyamatok leírása, a leglényegesebb összefüggések feltárása volt. Ezeket követték a kilencvenes évek második felében kiadott munkák, legutóbb a 2000-ben megjelentetett "Társadalmi helyzetkép". E tradíció folytatásaként bocsátjuk közre ezt a kiadványunkat azzal a szándékkal, hogy a lehető legpontosabb képet adjuk a jelenleg érvényesülő trendek természetéről. A kiadvány 12 fejezetre oszlik, amelyek a társadalmi jelenségvilág különböző területeiről adnak átfogó képet, a következő tagolásban: - a népesedési folyamatok, a népességstruktúra, a családformálódás és a családmegszűnés legfontosabb jellemzői; - a népesség iskolázottsága, az iskolázási esélyegyenlőtlenségek változása; - a munkaerő-piaci folyamatok, a keresetek alakulása; - a jövedelemszerkezet, a jövedelmi egyenlőtlenségek változásának leglényegesebb aspektusai; - a háztartások fogyasztásának és kiadásszerkezetének alakulása; - a legfontosabb tendenciák a lakáshelyzet, a lakáspiac, a lakásmobilitás terén; - az egészségi állapot és az ezzel szorosan összefüggő életminőség leglényegesebb vonásai; - a különböző típusú társadalmi problémák - mint például az alkoholizmus, a bűnözés, a drogfogyasztás - elterjedtségének változása; - a társadalmi integráció politikai, munkaerő-piaci és egyéni aspektusai; - a szabadidő-felhasználás legfontosabb jellemzői; - a szociális védőháló különböző elemei (családtámogatások, nyugdíjszerű ellátások, az egészségkárosodáshoz kapcsolódó szociális intézmények, segélyek); - a társadalmi rétegződés, a társadalmi mobilitás változásának legjellemzőbb vonásai.