Kisebbségek a világhálón [antikvár]

A különböző országok, régiók, kulturális közösségek, szocio-demográfiai rétegek jelenleg - és még feltehetőleg jó ideig - nem azonos mértékben részesülnek azokból a forradalmi jelentőségű új lehetőségekből, amelyeket a világháló nyújt a társadalmi-kulturális kommunikáció egészére nézve. Világjelenség, hogy a kulturális-etnikai hovatartozás gyakran törésvonalat jelentett az internet-hozzáférésben és -használatban, ugyanakkor nagy a szerepe a sokszor emlegetett "digitális szakadék" létrejöttében, az "információgazdagság" és "információs szegénység" közti különbség kialakulásában is. Magyarországon a "hálózatosodás", az internet-jártasság elterjedése még általában is korai szakaszában van, és ennek megfelelően az új diszciplína, az internetkutatás is csk most van kialakulóban, ám máris nagy jelentőségű és érdekes eredményeket tud felmutatni. A jelen kötet szerzője kisebbségkutató, szociológus, egykori kisebbségi honlapszerkesztő, aki a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségkutatás határterületén helyezkedik el. Kötete, amely egy 2002-2003-ban végzett vizsgálat eredményeit taglalja, kettős célt követ: egyfelől áttekinti a magyarországi információs társadalom fejlődésének mutatóit nemzetközi viszonylatban, másrészt az utóbbi évtizedben kialakult hazai kisebbség- és médiapolitikai környezetet vizsgálja. Külön fejezet foglalja össze az internet használatának jellemzőit a 13 honos nemzeti és etnikai kisebbség körében, és összehasonlítja az adatokat az országos, regionális adatokkal. Az eredményekből az is kirajzolódik, miként érintik a hazai kisebbségeket az informatikai marginalizáció megelőzésére tett kísérletek. Újszerű a hazai kisebbségekkel kapcsolatos online internetes tartalomszolgáltatás kéréseinek elemzése. Mivel a magyar tartalmakon kívül a szerző áttekintette az angol, a német, a francia nyelvű honlapok vonatkozó anyagait is, akárcsak a hazai kisebbségek anyanyelvén megszólaló webhelyeket, mindezekről külön-külön, igen adatgazdag fejezetekben ad számot. Hasonlóképpen érdekes téma, hogyan alakítja a helyzetet a kisebbségi érdekképviseletek üzemeltetőkként és szolgáltatókként való megjelenése az interneten, ami az utóbbi két-három év jellegzetes fejleménye. A zárófejezet részletes ismertetést ad a kutatás módszereiről. A vizsgálat eredményei, megállapításai mentén kirajzolódnak a további teendők, a kisebbségi esélyegyenlőség érdekében teendő lépések stratégiája. A kötetet bőséges bibliográfia és többnyelvű nyomtatott és online irodalomjegyzék egészíti ki, amely egyben támpontokat ad a további kutatásokhoz is.