Kisebbségek Magyarországon 2004-2005 [antikvár]

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései értelmében a kormány kétévenként beszámol az Országgyűlésnek a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek aktuális helyzetéről, a kisebbségpolitika kétéves folyamatairól, az államigazgatás különböző szerveinek kisebbségekkel kapcsolatos tevékenységéről. A szaktárcák, a különböző hatáskörű országos szervek, valamint a kisebbségek országos önkormányzatainak részanyagait a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egységesíti és szerkeszti egységes anyaggá. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal korábban is arra törekedett, hogy mind az Országgyűlés tagjai, mind pedig a kisebbségügy iránt érdeklődők a lehető legáttekintőbb, legsokoldalúbb információkat kapják meg az összeállított beszámolóból. Hiszen a korábban már önálló kiadványként megjelent beszámolók ismereteink szerint mára hivatkozási alappá váltak úgy a sajtó, mint a tudományos kutatók, vagy egyszerű érdeklődők körében. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a növekvő és sokrétű érdeklődés nem feltétlenül könnyíti meg az összeállítók munkáját. Immár nem elég az, hogy a beérkezett részanyagokat egy előzetesen kialakított sorrendben egymás mögé tesszük, hanem a tartalmi egységesítés mellett oda kell figyelnünk arra is, hogy a beszámoló nyelvezete, belső struktúrája is egységesen jelenjen meg a majdani kiadványban. Jelen beszámoló összeállítóinak a részanyagok beérkezte után a bőség zavarával kellett szembesülniük. A kisebbségi törvény 1993. évi elfogadása óta vélhetően a tárgyalt két esztendő hozta a legfontosabb változásokat a kisebbségek életében, továbbá a kisebbségek sorsának alakulásával kapcsolatos hazai és nemzetközi figyelem is olymértékben megnőtt, hogy a beszámolóba olyan területeket is kénytelenek voltunk beemelni, amelyekkel kapcsolatosan a korábbi években nem is merült fel, hogy van kisebbségpolitikai relevanciájuk. Ilyen területek például az informatika, a kisebbségek megjelenése a világhálón, vagy a jogszabályalkotás olyan területei, amelyek a kisebbségi intézményi rendszer kialakulásával kerültek a kisebbségek, a kisebbségpolitika látószögébe. A fentebb említett legfontosabb változásokról az előszóban csak a felsorolás szintjén szeretnék említést tenni. Azt hiszem, ezek sorában, bár időben az utolsó, mégis elsőként kell említenem a kisebbségi törvény módosítását, valamint a kisebbségi választások rendjének önálló jogszabályba foglalását. A jogszabályi környezet változása alapvetően befolyásolja majd a kisebbségi közösségek további fejlődését, ám ennek iránya, mélysége majd az első, az új szabályok szerinti választásokat követően válik ismertté. Egy másik, szintén alapvető fontosságú változás gyökerei az előző beszámoló idejére nyúlnak vissza. A 2002. év végén fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, a 2003. évi költségvetésről szóló törvényt, amely lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatiság értelmét adó kisebbségi kulturális autonómia megalapozását. Hiszen milyen kulturális autonómia az, amely nem termeti meg az anyagi alapokat a kisebbségi közösség identitásának őrzésére, a kisebbségi kultúra és oktatás ápolására, illetve fejlesztésére hivatott intézmények átvételéhez és fenntartásához!