Bővebb ismertető
Átalakulóban van a hazai gyermekvédelem. Az átalakulás szükséges, mivel mára már nyilvánvaló a rendszer kudarca, elégtelensége: alapvető változások nélkül a mai gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények nem képesek hatékonyan szolgálni a gyermekek, illetve a gyermekes családok szükségleteit. A gyermekvédelem Magyarországon zárt rendszer, melynek tevékenységét sok (gyakran jogos) kritika éri, azonban kevés az olyan szakmailag is megalapozott elképzelés, amely a gyermekvédelem rendszerének konstruktív megváltoztatását célozná. Az átalakulás irányát azonban e "belső" kényszeren túl több "Külső" tényező is befolyásolja. Magyarország 1991 októberében csatlakozott a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez. A gyermekek személyiségi és jóléti jogainak ilyen szintű jogi deklarációja a jelenlegi gyermekvédelmi gyakorlathoz képest új szemléletet képvisel, és Magyarország csatlakozása az egyezményhez a gyermekvédelmi rendszer változtatásának irányára vonatkozó kötelezettségeket is jelent. Több éve vajúdik a gyermekvédelmi törvény, amely a remények szerint átfogóan szabályozza majd a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszert, megteremti az összhangot a rendszer egyes elemei között, és aminek alapján majd újra kell fogalmazni a szakmai normákat is. Fontos tényező a gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszer átalakulásában az is, hogy Magyarországon mindinkább szakmává válik a szociális munka, melynek szerepe egyre jelentősebb lesz ezen a területen, és melynek szemlélete szoros rokonságban áll az ENSZ-egyezmény szellemével. Szociális munkások azonban csak az utóbbi években jelentek meg a gyermekvédelem területén is, nem fogalmazódtak még meg a gyermekes családokkal, a veszélyeztetett gyermekekkel végzett tevékenységük sajátos feladatai.