A népesség számának várható alakulása Bács-Kiskun megyében 1971-1991 között [antikvár]

Részlet: A társadalmi szükségletek mind magasabb színvonalon való kielégítése csak a gazdasági növekedés emelkedésével párhuzamosan valósítható meg. Ennek érdekében szükséges a foglalkoztatottság racionális határig való bővítése, valamint a termelékenység folyamatos emelése. A fenti célkitűzéseket szolgálja az állóalap növelése, a kapacitáskihasználás javítása, továbbá a technikai színvonal rendszeres korszerűsítése. A gazdasági növekedés és ennek megfelelően a lakosság életszínvonalának emelkedése azonban csak akkor valósítható meg, ha a legfőbb termelő erő, a népesség száma és korösszetétele kedvezően alakul. Bács-Kiskun az alacsony népsűrűségű területek közé tartozik, ahol a tényleges szaporodás évenkénti üteme mélyen az országos átlag alatt áll. A megye különböző területein is nagy különbségek vannak. Viszonylag kielégítő a Homokhátságon élők természetes szaporodása, míg határozottan kedvezőtlen a bácskai és a Duna melletti területeké. Érdemes megemlíteni, hogy ez a sajátos különbség évtizedekre vezethető vissza és napjainkra is jellemző. Erre mutat a népesség területi megoszlását és változását ábrázoló táblázat is, amelyből jól kitűnik, hogy az utóbbi száz és alatt a homokhátsági területek községeiben élők száma megkétszereződött, míg a kötött tulajdon élő népesség alig változott. A Dunamenti városok lakossága is csak az utóbbi évtizedekben emelkedett számottevően. Kecskemét, Kiskunhalas lakossága száz év alatt több mint két és félszeresére nőtt, míg a többi város csak a másfélszerest haladta meg.