A vidéki értelmiség helyzete II. [antikvár]

Szelényi Iván!A VIDÉKI ÉRTELMISÉG BEMOGHÍFIAI VISZONYAINAK ÉS JÖVEDELMI ANYAGI HELYZETÉKEK JELLEMZŐIAz MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében 1969-70-ben végzett, a vidéki értelmiség problémáival foglalkozó szociológiai felmérés során a népszámlálások és egyéb hivatalos statisztikai felméréseknél részletesebi) adatokat gyűjtöttünk vidéki értelmiségünk demográfiai viszonyainak, jövedelmianyagi helyzetének jellemzésére. Reméljük, hogy ezek az információk betekintést engednek vidéki értelmiségünk belső rétegződésébe, segitenek megérteni, hogy az értelmiségen belül mely rétegek, vagy csoportok helyzete különösen kedvező, vagy kedvezőtlen. Kiinduló hipotézisünk, hogy -bár az értelmiség egészében önálló - és sok szempontból sajátos érdekekkel rendelkező - társadalmi rétegnek tekinthető, az értelmiségen belül mégis nagy különbségek és bizonyos vonatkozásokban érdekellentétek is fennállnak. Ebben a kötetben e témakörre vonatkozó legfontosabb adatokat adjak közre, két és három dimenziós statisztikai tábláinkat, és ebben a tanimárjy-ban röviden felhivjuk a figyelmet néhány különösen érdekesnek tünö összefüggésre.A kötetben adatok találhatók a vidéki értelmiség demográfiai viszonyairól. Érdeklődésre tarthat számot az értelmiségi nők problémája. Tudjuk, hogy országos viszonylatban a nők általában milyen egyetemeken tanulnak az átlagosnál nagyobb arányban , viszont kérdéses, hogy ugyanezek az arányok alakulnak-e ki a vidéken elhelyezkedők között? Továbbá milyen a jövedelmük férfi pályatársaikhoz viszonyítva? Itt különösen jó lehetőség nyilik annak tanulmányozására, hogy az azonos képzettségű nők jövedelme azonos-e, a férfiakéval? Az értelmiségi nők helyzetét tanulmányozva tehát elsősorban az érdekel bennünket, milyen mértékhen valósult meg a nők emancipációja abban a társadalmi rétegben, ahol joggal várjuk el, hogy az emancipáció feltételei az átlagosnál johbak legyenek. Foglalkozunk továbbá a vidéki értelmiség családi állapotával, családszerkezetével. A publicisztikai Írásokban gyakran találkozunk a feltevéssel, hogy főként a fiatal falusi értelmiségiek küzdenek házasodási gondokkal) gyakran ecsetelik a falusi orvosnők és tanitónők helyzetét. Most lehetőségünk nyilik rá, hogy e feltevés valóságtartalmát szisztematikusan összegyűjtött adatok alapján s^zembe-sitsük, vizsgáljuk meg. Foglalkoznunk kell az értelmiségi családok stabilitásának kérdésével is, azzal, miként alakul a válások száma az országos átlagokhoz viszonyítva, mennyire haladt előre a család nuklearizálódása tehát milyen arányúak a csak két nemzedékes családok /csak szülők és gyermekeik/ e társadalmi rétegben. Nem kevésbé fontos vidéki értelmiségünk életkor szerinti megoszlásának a vizsgálata. Két évtizede sokszor már drákóinak tünő intézkedésekkel próbáljuk biztosítani, hogy az egyetemet frissen végzett értelmiségiek lehetőleg vidéken kezdjék pályájukat. Tudjak, hogy sokan a legszigorúbb intézkedések hatálya alól is kibújnak - most lehetőségünk van annak felmérésére, mi is történik ebben a vonatkozásban fiatal értelmiségünkkel, melyek azok a szakmák, ahol az intézkedések eredményesek voltak, s melyek azok, ahol még ma sem megfelelő vidéken a fiatalok aránya. Megvizsgáljuk továbbá a vidéki értelmiségiek lakóhely szerinti meg-