A vidéki értelmiség helyzete IV. [antikvár]

Szelényi Iván: A VIDÉKI ÉRTELMISÉG MOBILITÁSA A mobilitás, a társadalom nyitottsága a szocialista társadalom alapvető értékei közé tartozik. A szocializmus megvalósítására tökrekvők között lehetséges sok, alapvető értékekre vonatkozó nézeteltérés, de abban nyilván mindannyian megegyeznek, hogy olyan társadalmat akarnak létrehozni, amelyben a társadalomban elfoglalt hely nem a származástól, hanem a képességektől és a szakismerettől függ. A termelési eszközök magántulajdonának megsztintetésével e cél megvalósítása felé hatalmas lépést tettunk: megszüntettük a társadalmi előnyök, illetve hátrányok nemzedékről nemzedékre történő átöröklődésének a tőkés társadalmakban kialakult legdöntőbb tényezőjét. Ugyanakkor az elmúlt két évtized tapasztalatai megtanítottak bennünket arra is, hogy a termelési eszközök magántulajdonát megszüntető társadalmakban is kialakul a társadalom sajátos hierarchizáltsága, ami nem pusztán az anyagi javaklioz való hozzájutás esélyei szempontjából differenciálja a társadalom egyes tagjainak helyzetét, de bizonyos mértékben meghatározza a társadalmon belüli mozgáslehetőségeket is. Minden különösebb szociológiai vagy statisztikai felmérés nélktil is tisztában vagyunk azzal, hogy a mai magyar társadalom nem maradéktalanul nyitott: a munkás-, paraszt- vagy értelmiségi családban születő gyermekek esélyei különbözőek, hogy maguk munkássá, paraszttá vagy értelmiségivé váljanak, de különböző a valószinUsége a falun vagy városban születettnek is, hogy életét városon élje stb. , stb. Mindennapi tapasztalataink arra is megtanítottak bennünket, hogy az idő múlásával társadalmunkban megváltoztak a mobilitás jellemzői, a felszabadulást követő néhány esztendő rendkívül gyors helyváltoztatásait a mobilitás ujabb, sok szempontból szervesebb és talán lassúbb folyamata váltotta fel, amit egyesek éppenséggel kritikai éllel, társadalmunk bezárödásának jeleként értékelnek. Mindez indokolta, hogy az elmúlt évtizedben hazánkban - akárcsak a többi keleteurópai szocialista orszban - a társadalomkutatók kitüntetett figyelemben részesítették a társadalmi mobilitás jelenségét. Magyarországon az első átfogó mobilitásvizs-gálatot 1963-ban a KSH Közgazdasági Főosztálya végezte,'^ amelyet 1963-1964-ben a Népességtudományi Kutató Intézet felméréssorozata követett. XX X Mód Aladárné-Ferge Sándorné-Láng Györgyné-Kemény István: Társadalmi rétegződés Magyarországon. Budapest 1966. - E felmérés alapján számos más fontos publikáció született, melyeknek legjelentősebbike Ferge Sándomé "Társadalmunk rétegződése" cimU könyve. (Budapest 1969.) Klinger András -SzabadY_ Egon: A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatásai. I.köt. Budapesten és a városokban. Budapest 1965.; Andorka Rudolf: A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatásai. 11. köt. Magyarországon. Budapest 1970.