Bővebb ismertető
- 3 -
Akszentlevics Györgyt TEVÉKENYSÉG ÉS,MÜHKAHELY
Felmérésünk egyik fő célkitűzése voÍt, hogy hozzájáruljon az értelmiség fogalmának és körének meghatározásához. Az eredményeket hemutató valamennyi kötetben találunk ebből a szempontból is hasznos adatokat. E kötetben egyebek közt bemutatjuk, hogy a megkérdezettek miként vélekednek önmagukról, az értelmiségről. Milyen kritériumok alapján tekintenek valakit értelmiséginek, miben látják az értelmiség mint réteg társadalmi hivatását, ^ogyan ítélik meg egyéniségük kibontakoztatásának lehetőségét a munkában, milyenek szakmai tájékozódási és előbbrejutási lehetőségeik. Bemutatjuk továbbá, hogy szakképzettségük mennyire felel meg végzett munkájuknak és hogyan Ítélik meg jelenlegi munkahelyük legfontosabb .jellemzőit, tényezőit. Tanulmányunkat a munkahelyváltoztatási szándék problémakörének ismertetésével zárjuk.
A vázolt témakör megfelelő feldolgozása közvetlenül hozzájárul kutatásunk egyik fő kérdésének — az értelmiség fogalmára, a társadalmi struktúrában betöltött szerepére és helyére vonatkozó álláspont - kialakításához. A szükséges - a jelenleginél részletesebb — elemző és szintetizáló munkát csak a felmérés összes eredményének feltárása - teháí mind a hét kötetünk elkészülte —, illetve a budapesti értelmiség körében végzett hasonló felmérésünk befejezése után végezhetjük el.
I. Az "értelmiségi lét" egyes főbb kérdései 1. Ki értelmiségi?
Mint említettük, vizsgálatunk egyik alapvető célkitűzése - s elsősorban itt kapcsolódik a társadalmi struktura kutatásához — az értelmiség körének, fogalmának meghatározása» Egyéb szempontok mellett ezért is fontos annak tisztázása, hogy a mintába került értelmiségiek miben látják az értelmiségi "lét" főbb kritériumait, milyen ismérvek alapján sorolnak valakit az értelmiséghez.
A megkérdezetteknek az értelmiség fogalmáról alkotott képét főként két kérdés segítségével próbáltuk megközelíteni. Egyrészt közvetlenül megkérdeztük, kit tekintenek értelmiséginek, másrészt kértük, hogy egy értelmiségi és nem értelmiségi foglalkozásokat tartalmazó listán jelöljék meg az értelmiségi foglalkozásokat, /Hasonló természetű információt nyertünk azzal a kérdésünkkel is, hogy a válaszadó önmagát értelmiséginek tekinti-e, itt azonban már közrejátszanak egyéb motívumok is, ezért az utóbbi kérdésre adott válaszokat ennek megfelelően kell értelmezni./
Az értelmiséghez tartozást válaszadóinknak közel fele iskolai végzettséghez kötötte. A feltételek között kb. 20 százalékuk emlit "megfelelő" - tehát kö'zelebbről nem meghatározott - iskolai végzettséget, ennél kevesebben /kb. 17^/ tartják szükségesnek a felsőfokú végzettséget, minden tizedik válaszadó pedig - többnyire egyéb feltételek kikötése mellett - a középfokú végzettséggel rendelkezőket is az értelmiséghez sorolja.
Szelényi Iván a Yale Egyetem Szociológiai és Politikatudományi Tanszék William Graham Sumner professzor emeritusa, a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber professzor emeritusa. Az American Academy of Arts and Sciences ösztöndíjasa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Corvinus Egyetem, a Flinders Egyetem, a Friedrich-Alexander Egyetem, a European University Institute és a Közép-európai Egyetem díszdoktora. A Magyar Szociológiai Társaság korábbi elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság korábbi alelnöke. A Kaliforniai Egyetem Luckmann Distinguished Teaching díjban részesítette, a magyar állam Széchenyi díjjal ismerte el. A következő könyveknek volt szerzője/társszerzője: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1979), Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), Szocialista vállalkozók (1988), Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998) és A kirekesztettség változó formái (2006).