Arctalan(?) nemzedék [antikvár]

ELŐSZÓOlyan kötetet tart a kezében a Tisztelt Olvasó, amely nemzedékekről szól. Több szempontból is. Először: olyan fiatal nemzedékekről, amelyek jelenleg arctalanoknak tűnnek, még nem mutatják azokat a jegyeket, amelyek minden kétséget kizárólag megkülönböztetnék őket az idősebb korcsoportoktól. Vagy talán mégis? Lehet, hogy arctalanságukat csak a most regnáló nemzedékek nem tudják dekódolni? Mivel az 'újkultúra', az 'újműveltség' képviselői más módon gondolkodnak, más helyen fejtik ki véleményüket, vagy máshogyan aktivizálódnak, mint azok, akik előttük jártak? Egyszóval az arctalanság a generációs szakadék kiéleződését jelenti? Másodszor: Kötetünkben olyan tanulmányok olvashatók, amelyek négy kutató-ge-neráció világlátását, megközelítését, szemléletmódját tükrözik a 21. század első évtizedének ifjúságáról, így próbálva értelmezni korunk és társadalmunk ifjúságra vetülő képét.Az 1980-as évek közepén beindult nemzetközi folyamatok - a gazdasági paradigmaváltás (a globalizáció) - átalakították, átstrukturálták a világgazdaságot ugyanúgy, mint az addigi nagyhatalmi-katonai status quót, a világpolitikai erőviszonyokat.A politikai rendszerváltást követően - amint erre Laki László és Szabó Andrea írásában rámutat - a magyar lakosság is szembesült a globál kapitalizmus gazdaságra, foglalkoztatottságra, munkaerőpiacra és társadalomra gyakorolt közvetlen hatásaival. Például azzal a pozícióval, amelyet a globalizáció során a centrum és a periféria országai közti új keletű munkamegosztás kijelölt hazánk számára a fejlődő világ részeként. A tőkebeáramlást tekintve a folyamat kedvező hatásai az ország bizonyos városaiban és régióban koncentrálódtak, más régiók viszont teljesen kimaradtak belőle. Ezek a különbözőségek tovább nyitották - a fejletlenebb régiók irányába - a társadalmi, szociális és kulturális ollót is. A magyar gazdaság és társadalom duális formát öltött, hiszen egymás mellett élt és él jelenleg is egy a multinacionális vállalatok által működtetett, nemzetközileg versenyképes és az export döntő részét adó, illetve egy ettől mind technológiai fejlettségben, mind gazdasági teljesítményben és versenyképességben messze elmaradó szféra. Ez magával hozta a területi és településtípus-beli különbségek növekedését: egyes régiók, városok, falvak tartós fejlődési pályára kerültek, a másik póluson viszont számos esetében a stagnálás vagy az egyértelmű leépülés jegyei láthatók. Ráadásul - feltehető - hogy a 2008-tól kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság tovább nyílott a gazdasági, társadalmi és kulturális ollót.Laki László szerint jóllehet a teljes foglalkoztatottság évtizedei után meglehetősen riasztóan hatott a lakosság körében a pár év alatt bekövetkezett tömeges munkanélküliség, de a korszakváltás megtörténtét a foglalkoztatottság alacsony szintű állandósulása és az ebből fakadó adó-, társadalombiztosítási-és nyugdíjjárulék problémák visszafordíthatatlannak tűnő láncolata tette egyértelművé. E folyamatok részeként erősödött a munkaerő-piaci verseny és szelekció. Az elmúlt évtizedek során egyes iskolázottsági fokok, képzettségi területek és szakmák jelentősen leértékelődtek vagy érvényüket vesztették, míg ezzel egy időben más területeken növekedtek a kiválasztási és alkalmaztatási követelmények, ideértve olyan igényeket is, amelyek az új foglalkoztatási formák, a folyamatos tanulás, az adott céggel való azonosulás vagy a transzverzális tudások elfogadtatására vonatkoztak. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett végzettségek társadalmi státusza - általában - csökkent. Ezzel egy időben