Az Európai Unió támogatásainak a szerepe az intézménytelenítésben és a férőhelykiváltás eddigi tapasztalatai [antikvár]

Vezetői összefoglaló A jelen kutatás célja, hogy ismereteket és információkat szolgáltasson a magyar kormány és az Európai Unió [EU] felé kifejtett érdekvédelmi munkában a 2014-2020-as programozási időszakban.' Jelen kutatás négy fő kérdést vizsgált: 1 A támogatás szakmai megfelelősége: mennyiben feleltek meg a férőhely-kiváltást vagy a fogyatékos emberek közösségi életét támogató programok [2007-13] az EU prioritásainak és mennyiben voltak összhangban a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel (Egyezmény); 2 A projektek megfelelősége: a nyertes projektek mennyiben voltak összhangban az Egyezménnyel; 3 Az intézményrendszer hatékonysága: az EU-s források felett rendelkező hatóságok milyen hatékonysággal működtek; 4 A tervezés megfelelősége: mennyiben tekinthető sikeresnek a 2014-2020-as programozási időszak vonatkozásában végzett előkészítő munka. A kérdések megválaszolását három rész-tanulmány keretében végeztük el. Az első résztanulmány az intézménytelenités (és a közösségi életvitel] támogatását vizsgálja a 2007-2013-as időszakban tervezési dokumentumok és szakértők, tisztviselők véleménye alapján. A második résztanulmány az intézménykiváltási program megvalósításának tapasztalatait elemzi. A harmadik résztanulmány az intézetekből kiköltöző fogyatékos személyek nézőpontját mutatja be röviden. Intézménytelenités a 2007-13. közötti támogatási időszakban Összességében elmondható, hogy a vizsgált négy operatív program a bentlakásos intézmények korszerűsítését nevezte meg célként, és bár a kiváltás mint elsődleges cél jelenik meg, nem volt egyértelmű elköteleződés ebbe az irányba, mivel a programok szövege nem zárta ki a kitagolás nélküli korszerűsítés lehetőségét sem. A programok indikátorai a korszerűsítést tűzték ki célul [amibe beleérthették a kitagolást is], ám kifejezetten a kiváltásra vonatkozó indikátort és célszámot nem határoztak meg. Mindez nem csak a kormány - akár az ENSZ Egyezménytől ekkor még függetlenül meglévő - elkötelezettségének hiányát jelzi, hanem az Európai Bizottságét is, hiszen a programokat a Bizottság hagyjajóvá.