Budapest zsebe [antikvár]

Ceruzával a kezünkben számítgatjuk a holnap esélyeit. kalkulálunk, és szeretnők kikalkulálni a jövendőt. Szeretnők tudni, hogy mi lesz holnap, mit hoz a holnap, melyet sohasem vártunk olyan türelmetlenül és olyan szívszorongva, mint ma. Talán jobbak és boldogabbak lesznek az emberek és jobban fogják szeretni egymást?! Drágább lesz-e az élet és olcsóbb a megélhetés?! Csoda-e, ha ezekben a szomorú napokban a jövendő zseb problémái tolakodnak előtérbe?! Izgatók ezek a problémák; érdekes demonstrálói annak, hogy az embereket nem teszik bölcsebbé az életért való küzdelembne szerzett tapasztalatok. És akármennyit kalkulálunk, rá kell jönnünk, hogy mennél jobban öregszünk és minél többet dolgozunk: tulajdonképpen mást sem teszünk, mint komplikáljuk az életünket.... Hat esztendő óta likvidáljuk a háború csődtömegét, és hat esztendő óta keresi a normális keretek között való elhelyezkedést a mindennapi élet. A békebeli idők rendje azonban csak nehezen találja meg régi helyét. Az a nagy zűrzavar, amelyet a háború maga után hagyott: csak nehezen akar elpihenni.