Demográfiai átmenet Magyarországon [antikvár]

Ez a tanulmánykötet abban az évtizedben készült, amikor a fejlett világ átlagos teljes női termékenysége 1,7 körül ingadozott, azaz körülbelül 20%-kai volt kisebb, mint a helyettesítési együttható és sok országot, köztük Magyarországot is közel egy évtizeden át ez az arány jellemzett. Megéltük a természeti, háborús, vagy járványos katasztrófáktól mentes népességcsökkenést, a népesség demográfiai struktúrájának erőteljes átalakulását. Úgy tetszik, mintha igazolódott volna a demográfiai átmenetelmélet világháború után megfogalmazott előrebecslése: "Európa népességének gyors növekedése befejeződött, most szükségképpen elkövetkezik egy stacioner, esetleg egy csökkenő népességi korszak" {Notestein 1945, 1953). Az elmúlt évtizedekben a demográfia tudománya szorgosan kutatta, hogy a fejlett társadalmak miként és miért jutottak el ebbe a demográfiai állapotba, azt remélve, hogy a folyamat természetének, okainak megközelítése a jövő demográfiai képéről is fellebenti a fátylat {Chesnais, J. C. 1986; van de Kaa 1987). Kimondva, kimondatlanul mi is azért vállaltuk a tegnappal zárható hazai népesség történetének elemzését, mert végül is a demográfiai átmenet úgy tetszik kikerülhetetlen — talán végső — szakaszának folytatását kémleljük.