Értékváltozás Magyarországon 1978-2009 [antikvár]

BEVEZETÉS A könyv öt, önálló fejezetből áll: 1. KONTINUITÁS ÉS DISZKONTINUITÁS AZ ÉRTÉKPREFERENCIÁKBAN 1978-2008^* (Füstös László - SzakoIczal Árpád) Az 1989-es fordulatot követően két olyan kérdés merült fel, amelyekre a szakirodalom azóta is többször visszatért. Ez a két kérdés a következő: 1) IVIi az oka annak, hogy a kommunista rendszerek bőséges Irodalma nem jósolta meg a változások váratlanságát és radikalitását (Upset-Bence 1994). 2) Hogyan lehetséges, hogy a kommunista rendszerek összeomlása és a Vörös Hadsereg kivonulása után a kommunista párt öröksége még mindig kísért, holott - legalábbis azt hittük - felszabadultak bűvöletéből (Holmes 1997; János 1994; Mokrzycki 1992; Schöpfiin 1993; Szakoiczai-Horváth 1991; Tismaneanu 1992; Verdery 1996). A két kérdésfeltevés tehát paradox módon szorosan egymáshoz kapcsolódik. Az első kérdés tehát: miként jöhetett létre ez a radikális és előre nem látott változás, a második kérdés pedig arra keresi a választ, miként lehetséges, hogy a változások ellenére sok minden változatlanul tovább él a gondolkodásban. A kontinuitás és diszkontinuitás ilyen kombinációja részben választ adott és átfogalmazta a legnyugtalanítóbb kérdések egyikét: a kommunista Ideológia és politika hatásának mértékét. Az 1956-os budapesti, az 1968-as prágai és az 1980-as gdanski hősies események hatására az önszerveződő civil társadalom heves ellenállást tanúsított az állam és a párt támadásaival szemben és szavát hallatta, ha bármikor alkalma volt rá.^ Ezzel ellentétben az értelmiség már a rendszer létrejöttekor is azt állította, hogy a kommunizmus nem csupán külső diktatúra volt, mivel gyökeresen megváltoztatta a hatalmába kerített országokat.^ 2. ÉRTÉKVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON 1978-2009" (Füstös László - SzakoIczal Árpád) A Magyarországon végzett szociológiai felmérések azt mutatják, hogy a magyarországi értékrendszerben a rendszerváltozás után bekövetkezett változások 1993-ra nagyrészt megfordul- 1 * Készült az OKTK Nyilvántartási szám; A.1703/Vlll.b/99sz. Értékváltozás Magyarországon 1977- 1999 című kutatás keretében, Szakoiczai Árpáddal közösen. 2 Ezt a nézetet vallják Václav Havel, Konrád Gyögy és Adam Michnik a „civil társadalom"-ról írott, jól ismert műveikben. 3 Hasonló nézeteket vallottak az adott országok vezető intellektuális személyiségei, mint például Milan Kundéra, Illyés Gyula, Czeslaw Milosz. 4* Készült az OTKA T 016435 sz. Értékváltozás 1978 és 1994 között Magyarországon című kutatás keretében Szakoiczai Árpáddal közösen. Továbbdolgozásra került az OTKA NN 76722 Fieldwork and data analysis of the European Social Survey Round 4 (ESS R4) keretében.