Fiatalok a felnőtté válás küszöbén [antikvár]

BEVEZETÉS A felnőtté válást hagyományosan az oktatási rendszerből való kilépéssel - az első végzettség megszerzésével a munkába állással, az anyagi fliggetlenség és az önálló háztartás megteremtésével, valamint egy tjj család alapításával szokták azonosítani. Ezek nagyjából azok a lépcsők, amelyeken keresztül a fiatalból immár felnőtt lesz. Az ifjúság új jellemzői Az elmiílt néhány évtizedben több olyan társadalmi, gazdasági változás zajlott le Európa országaiban, amely a modem ipari társadalmak átalakulását eredményezte. A felsőoktatás kiterjedése és abban a nők fokozott részvétele, valamint a nők karrierlehetőségeinek és társadalmi támogatottságának növekedése hozzájárult a házasság típusú párkapcsolat későbbi időzítéséhez és ezzel együtt a későbbi gyermekvállaláshoz. Nem csak a házasság időpontjának kitolódásával kell szembesülnie számos európai országnak, de a házaspár és gyerekek alkotta nukleáris család mellett egyéb együttélési és családformák térnyerésével - élettársi kapcsolatok, szinglik, egyedülálló szülők stb. - is. A hosszú távú társas kapcsolatot ma már gyakran előzi meg a hosszabb-rövidebb monogám párkapcsolatok sora. A munkaerőpiac változó igényei, az egyre gyorsabban átalakuló technikai, technológiai környezet, valamint a nemzetközi piac egyre intenzívebb jelenléte mind rugalmasabbá és egyben bizonytalanabbá teszik a munkavállalást. A munkavállalóknak egyre többször kell aktív erőfeszítéseket teimiük versenyképességük megőrzéséért, amit korábban a tapasztalatok felhalmozódása szinte automatikusan szavatolt. így az oktatásba való visszatérés egyre inkább jelen van, mind a munkaerő-piaci részvétellel párhuzamosan, mind az onnan való ideiglenes távollét mellett. Ez utóbbi részben a munkaerőpiac fokozódó változékonyságának következménye is lehet. A munkaerő-piaci változásokkal párhuzamosan az oktatási formák és lehetőségek szélesedő spektruma - egyebek mellett a távoktatási, önképzési lehetőségek, vállalati képzések bővülő skálája - kínál mind több belépési pontot az úgynevezett élethosszig tartó tanulásba. Mindezek a körülmények természetesen a fiatalok helyzetét sem hagyták érintetlenül. Amíg korábban a felnőtté válás folyamatának egyes lépcsőit többnyire egyszer s mindenkorra átlépték a fiatalok, ma már korántsem ilyen egyértelmű és végleges a felnőttség különböző kritériumainak az elérése. Fiatalok elköltöznek otthonról, majd visszaköltöznek, anyagilag függetlenítik magukat, majd ismét a szülök támogatására szorulhatnak, munkával és tanulással töltött időszakok váltogathatják egymást, párkapcsolatokba léphetnek be, illetve vonulhatnak azokból vissza, így folyamatosan megszerezve, majd feladva a felnőttség bizonyos kritériumait. Egyes kutatók szerint a fiatalság mint életszakasz kitolódásának vagyunk a szemtanúi, mások az ifjúság éles határainak elmosódását próbálják bizonyítani, rámutatva, hogy a fiatalság mint életszakasz mind a tinédzser, mind a fiatal felnőttkor irányába „tágul". Társadalomtudósok közül néhányan egy új, sajátságos életszakasz megjelenéséről beszélnek, ami a tinédzserkorhoz hasonlóan a változó társadalmi-gazdasági viszonyok eredményeképpen jött létre, és amit poszt-adoleszceuciának neveznek. (Vaskovics, 2004) Ez az életszakasz a húszas éveikben járó embereket fogná át, és jellemzője a felnőtt státus új, átértelmezett formáinak a megjelenése, amelyek a felnőttséget a pszichológiai, érzelmi önállósággal kapcsolják össze, és nem az anyagi, háztart:ási függetlenséggel. A tanulmánykötet a vizsgált sokaság lehatárolását az „átmeneti állapot" jellemezte életkor alapján végezte.