Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából II. [antikvár]

Egy doktoriskola működése és „termékei" „A társadalmi-gazdasági aktivitás területi és környezeti problémái" című Ph-D.-program vazetőjeként mindenekelőtt örömömet fejezem ki, hogy a „csapat" újabb kötettel jelentkezik. Az eddigiek mindegyike kellemes meglepetést keltett szakmai körökben, mind a tematikai sokrétűség, mind pedig a közölt tanulmányok - bár távolról sem egyenletes, de egészében véve magas - színvonala miatt. E kötet tanulmányaival megismerkedve, a szerkesztési munkálatokat végezve az a meggyőződésem, hogy ez az újabb ópusz sem hoz szégyent a doktoriskolára. A 17 szerző 15 tanulmányát négy fő tematikai csoportba soroltuk. Ezek természetesen nem ölelik fel a geográfia egészét és nem is azonos taxonómiai súlyúak, inkább a doktoriskola résztvevőinek főbb érdeklődési irányait jelzik. A történeti és politikai földrajz, Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza, a hazai és nemzetközi regionális vizsgálatok (komplexek és komparatív jellegűek) az iskola erősségei közé tartozó tudományterületek. A vizsgálatok és az eredményekről készült kéziratok szakmai vitája nyomán összeállított publikációk rendkívül széleskörű tematikával adnak számot a valóság egy-egy szeletéről. Olyan kérdések egyes aspektusai kerülnek elemzésre, mint a kárpátaljai területi revízió, a közegészség- és járványügy a XIX. század végén Baranyában, a házasságkötések területi vonatkozásai, a mezőgazdaság és az iskolázottság helyzete Magyarországon, egy-egy település vagy megye vizsgálata, a török állam és a kurd kérdés, Nagy-Britannia egyes problémái, DK-Ázsia, továbbá Belgium jellegzetes kérdései. Az egyes tanulmányok a szerzők első vagy elsők közül való munkái, így a lezajlott és számos korrekciót indukáló szakmai viták ellenére magukon viselnek bizonyos jegyeket. Ezek egyik típusa a rutin hiányával jellemezhető, míg a másik, a nagyot akarás, az őszinte igyekezet egyértelműen pozitív. Godó Nándor maga is Fh.D.-hallgatóként, de ez esetben a kötet messze több munkát végzett szerkesztőjeként sokat tett azért, hogy a rutintalanság következményei ne legyenek látványosak, míg a másik típusú sajátosság jegyei minél szembetűnőbbek legyenek. Köszönet érte. Köszönet a doktoriskola azon tagjainak is, akik e kötetben nem publikáltak ugyan, de a viták során számos jobbító észrevétellel segítették munkánkat. A viszonzásra bizton számíthatnak. A szakma jóindulatú, kritikus figyelmébe ajánlom e kötetet Pécs, 2000. február 29.