Bővebb ismertető
Részlet a tartalomból:
"Fodor András:
ELŐSZÖR
Nem tudok elképzelni meghatóbbat,
mint amikor az anya gyerekét
először állítja a tárgyak
hatalmas tömbjei közé;
amikor a világot tetten érve
megélednek, körül a dolgok,
a lét egymásra épült tornyai.
A felnőtt mintha értené,
ahogy az apró emberlény körül
a tér értelme újra megfogamzik:
gerincüket kinyújtják diadallal
a függőlegesek.
És ő csak áll fehéren, két kezét
az ismeretlen párkányára téve.
Állát, szemét anyjára visszadönti.
Mosolyog és remeg."