Hálózatok, stílusok, struktúrák [antikvár]

Elöljáróban a kötetről Az itt közölt írások 1986 és 1991 között készültek. A kötet válogatást ad azokból az előtanulmányokból, részanyagokból, amelyek az ELTE Szociológiai Intézete és a Magyar Közvéleménykutató Intézet közös vállalkozásban, a TS-3 középtávú kutatási irány keretében beindított kulturális-interakciós rétegződés vizsgálat feldolgozása során születtek. A tanulmányok többségének empirikus bázisát az 1987 tavaszán és 1988 tavaszán két lépcsőben, mintegy 3000 fős országos reprezentatív mintán lefolyt felvétel képezte, amely a TÁRKI lebonyolításában került sorra (a vizsgálat objektív háttérváltozói - a minta paneljellegével összefüggésben - a kutatássorozat 1986-os alapfelvételéből származnak.) A kötet két olyan tanulmányt is tartalmaz, amely a törzsvizsgálat egy-egy speciális elágazásaként jött létre. A TS-4 kutatási irány megbízása alapján kedvező lehetőség adódott arra, hogy a vizsgálati koncepció alapalappilléreit képező tudásstílus-tipológiát és kapcsolathálózati megközelítést egy markáns szubkulturális jegyeket felmutató társadalmi csoportra, az egyetemi hallgatókra is alkalmazzuk. A másik elágazást az az 1990-es parlamenti választással kapcsolatos vizsgálat jelentette, amelynek során a vizsgálati alapmintából egy 1000 fős reprezentatív jellegű alminta megkérdezésére is sor került, lehetővé téve a politikai kultúra és a kulturális stílusjegyek bizonyos összefüggéseinek közvetlen megragadását. Az első két tanulmány a vizsgálat konceptuális kereteit és alapvető megközelítésmódjait vázolja fel. A bevezető anyag, a tulajdonképpeni alapkoncepció a kapcsolathálózati elgondolás és a hipotetikus tudás-stílusok elméleti-fogalmi kereteinek körvonalazásával és operacionalizálásával foglalkozik. A második elméleti anyag az individuális szinten túlmenő elemzési lehetőségeket - a kapcsolathálózati megközelítést kiegészítve - egy másik oldalról, a kontextuális elemzés felől vázolja fel. Mindkét elméleti tanulmány olyan specifikus hipotéziseket is megfogalmaz, amelyek többségének ellenőrzésére a szisztematikus, monografikus feldolgozás ad majd lehetőséget. A harmadik, negyedik és az ötödik tanulmány a hálózati megközelítés egy-egy metszetével foglalkozik. A harmadik tanulmány áttekintést ad azokról a legfontosabb tendenciákról, amelyek a magyar társadalom kapcsolathálózati sajátosságairól a vizsgálat alapján kibontakoznak. A hálózatok szerepét egy sajátos nézőpontból, a kötések „erős" vagy a „gyenge" jellege felől elemzi a kötet negyedik anyaga, olyan speciális témakörökre alkalmazva, mint az elért személyes jövedelem vagy a betöltött állás minősége.