Húsz év [antikvár]

A könyvekben leírt történetek gyakran elfednek vagy éppen előhívnak egy másik történetet, azt, ami a könyv megírásához vezetett. Története van ennek a könyvnek is, melyből tizenkilenc család életének két évtizedét ismerheti meg az olvasó. A „Húsz év" történetét úgy kezdtük el tanítványaimmal 1977-ben, hogy néhány budapesti család tagjait rávettük arra, beszéljenek múltjukról és jelenükről, hétköznapjaik menetéről és ünnepnapjaikról, otthonukról, anyagi forrásaikról és személyes világukról. Az ő történeteik, majd pedig a vidéki családok történeteinek lejegyzése, értelmezése és feldolgozása közben születtek meg első publikációink, tehát így alakult a mi kutatócsoportunk története is. Néhány munkatársam a 70-es évek végétől a 90-es évek végéig megszakítás nélkül újralátogatta az eredetileg választott családokat. Ók azok (Békési Ágnes, Berey Katalin, Domokos János, Lőrincz Judit, Orlóci Edit, Pais Viktória, Sebes Anna, Somorjai Ildikó, Varsányi Erika és Zsár Anna), akik a legtöbbel járultak hozzá a kötetben olvasható esetek megismeréséhez. Rajtuk kívül többen (Aczél Ágnes, Győrik Edit, Kassai Melinda, Marczali Ferenc, Láng Katalin, László Klára, Léderer Pál, Mózes Lajos, N. Tóth r Zsuzsa, Pető Eva, Révész Anna, Tausz Katalin, Vári Zsuzsa) vettek részt egy vagy két alkalommal munkánkban. Az egyes családok kiválogatásában volt segítségünkre Észak-Magyarországon Kapros Márta, a Nagykunságban pedig Orsi Julianna. A Bevezető tanulmány első változatához Békési Ágnes, Cseh-Szombathy László, Tóth Olga és Varsányi Erika fűzött fontos megjegyzéseket. A családfák összeállításában, a nevek egyeztetésében és az esetek végső szövegének szerkesztésében Hack József és Bernát Anikó segített. Az első két kutatási szakasz dokumentációjának elektronikus adatrögzítését Golubits Györgyi végezte. Valamennyiüknek köszönöm.