Magyarország regionális politikai földrajza [antikvár]

AZ ORSZÁG VÁZLATOS POLITIKAI FÖLDRAJZA ÉS A MÓDSZERTAN A politikai földrajz tudománya ugyan csaknem két évszázadra tekint vissza, hazánkban is több mint egy évszázada müvelik, ennek ellenére a regionális politikai geográfia itthon még gyerekcipőben jár. Pedig nem nehéz felfedezni: ahogy természeti, gazdasági, szociális - sőt kulturális - téren is különböző tájakra tagolódik Magyarország, úgy a társadalom politikai élete is más-más képet mutat hazánk egyes vidékein. Persze maga a régió fogalma is meglehetősen sokféle értelemben használatos. A regionális tudomány megalapítója, Walter Isard szerint a régiót a vizsgálandó társadalmi jelenség, probléma függvényében értelmezhetjük. Ilyen társadalmi jelenség a politikai kultúra is, amely térségenként változik. Nemes Nagy József sajátos politikai régióknak tekinti az egy országon belüli választási körzeteket. Hazánkban ilyenek: a megyék, a települések, az egyéni választókerületek és a szavazókörök, amelyek ebben az értelemben szintén területi egységeknek számítanak. Ugyancsak sajátságos térségek, melyek átlépik az államhatalom által kijelölt körzethatárokat, természetesen kirajzolódnak a vizsgálatok során, így egyet lehet érteni Tóth József véleményével, miszerint régióink (ebben az értelemben is - B. P.) vannak, a mi dolgunk „csupán" a felismerésük, vagyis észre kell venni őket. A régiófogalmak dzsungelében Szabó Pál próbált meg ösvényt vágni, végül azonban olyan következtetésre jutott, hogy a régió "meghatározott területi egység, ahol a meghatározás erősen függ a meghatározó személyétől". (Szabó P. 2006: 7, 10, 19, 37 és 54.) A kutató érdeklődési köre - mint meghatározó tényező - természetesnek vehető, így talán nem tűnik magyarázkodásnak, hogy e könyv szerzője történelem-földrajz-politika szakos főiskolai tanár, aki mindhárom tudomány interdiszciplináit oktatja és kutatja, nevezetesen: gazdaság- és politikatörténetet, valamint politikai és gazdaságföldrajzot. A politikai földrajz, mint önálló tudományág a társadalomföldrajz klasszikus felosztásához kapcsolódik, amelynek a legutóbbi időkig általában három területét különítettük el: a gazdaságföldrajzot (melynek része a településföldrajz), a szociál-geográfiát és a politikai földrajzot. Az 1990-es években negyedik résztudománya itthon is kialakult - Tóth József és munkatársainak kutatásai révén - a magyarság kulturális földrajza. A politikai földrajz fogalmát Sárfalvi Béla nyomán a következőképpen határozták meg: a politikai jelenségek, folyamatok földrajzilag interpretált, geográfiai módszerekkel végzett kutatása. Olyan politikai tanulmányok, amelyek során térbeli folyamatokat helyeznek előtérbe. (Bemek, 2002: 11.) A földrajzi gondolkodás fejlődésének sajátos terméke a politikai geográfia, amely nagy múlttal rendelkező, de meglehetősen hányatott sorsú tudományág. Valószínűleg tévednek azok a tudósok, akik úgy vélik, hogy a politikai földrajz - „néhány elszigetelt kísérlettől eltekintve" - elbotlott az általuk kilátástalannak és terméketlennek nevezett problémák, mint például a részemről is művelt politikai régiókutatásban és a szavazási viselkedés elemzésében, boncolgatásában. Általam is