Társadalmi riport 2016 [antikvár]

Előszó2014-2016: furcsa, ellentmondásos évek Magyarországon. A 2010-ben hatalomra került kormányzat EU-val való sorozatos konfliktusai eleinte a magyar közjogi berendezkedés átalakítása körül robbantak ki. A jogállami intézmények átdefiniálása, a fékek és ellensúlyok felszámolása, a kormányzati és az alkotmányos berendezkedés illiberális" irányba történő átalakítása jelentős összeütközéseket hozott Európa számos kormányzatával és az EU bürokráciájával. Ezzel párhuzamosan az erősen eladósodott és az IMF kölcsönei által életben tartott államháztartás stabilizálása érdekében bevezetett unortodox" gazdaságpolitikai eszközrendszer külföldi érdekeltségeket is érintő intézkedései szintén számos, az EU-val és jó néhány fontos európai országgal való konfliktussal jártak 2010-2013 táján. A harc" elülni látszott, amikor a 2015. januári párizsi terrortámadások kapcsán előtérbe került a bevándorlási kérdés, amely viszonylag hamar összekapcsolódott egy kulturális-civilizációs dilemmával és a terrorfenyegetettség témakörével. Ebben a tekintetben a magyar politika - úgy tűnik - trendkövetőből trendvezetővé vált, legalábbis a régióban. A makrogazdasági mutatók 2015-ben már biztatóak voltak, az államháztartás és az eladósodás adatai pozitív irányba változtak, növekedésnek indult a foglalkoztatottság, gyakorlatilag nullára csökkent az infláció. Azt lehetett várni, hogy elindul egy csendesebb építkezés és megteremtődnek a feltételei annak, hogy a figyelem a stabilizáció után az intézményi reformokra terelődjék, s az ország szembenézzen az egészségügyi rendszer és az oktatási rendszer hatékonysági elveket szem előtt tartó reformjának kérdéseivel.Eddig azonban nem ez történt. A politikai közbeszédet a nemzeti függetlenség retorikája és a bevándorlásellenes hangulatkeltés uralta el, a tényleges politika-alkotásban pedig - leszámítva az oktatási rendszer egyre nagyobb fokú centralizálási kísérleteit - nem látszanak a reform-erőfeszítések körvonalai. Az oktatási rendszerben az elhibázott centralizációs törekvések csak felerősítik a gyerekek származás szerinti egyenlőtlenségeit. Az éveken keresztül hozott elhibázott döntéseknek - az érettségi és a nem műszaki szakok leértékelése, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a tankönyvpiac kiiktatása, a tanszabadság korlátozása - nagyobb hatása van, mint a pozitív lépéseknek - a duális képzés bevezetése, a tankönyvek ingyenességének kitér-