Bővebb ismertető
ElőszóAz idei a tizenötödik. A Társadalmi riport 1990-ben indult, minden páros évben megjelenő sorozata jutott el ehhez a megjelenési számhoz. Büszkén adjuk át az olvasónak, úgy véljük, viszonylag kevés sorozat létezik, amely ennyire elfogadott és elismert lett volna a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Tematikánkat a folytonosság és a változás egyformán jellemezte. Folytonosságot adott az attitűd, amivel szerkesztjük: a magyar társadalom fonto-sabb változásainak adatokra épülő dokumentálása és értelmezése, mindig a legújabb, szisztematikusan gyűjtött adatok alapján. Tulajdonképpen a folytonosság része az is, hogy mindig igyekszünk frissen reflektálni az akkor és ott" fontos változásokra, és időnként módszertani okokból - illetve azért, hogy megvilágítsuk a dolgok hátterét - változtatunk a vizsgált kérdések körén vagy a megjelenő tanulmányok megközelítésmódján. így történt az, hogy idővel gazdasági és helyenként intézményi elemzések is bekerültek a kötetbe, és részévé váltak a standard tematikának. Az olvasó figyelmébe ajánljuk az eddigi tizenöt kötet összes fejezetének repertóriumát, amelyet jelen kötet végére helyeztünk el.Azt ugyanakkor, hogy melyik évben konkrétan mivel foglalkozunk többet vagy éppen kevesebbet, részben kínálatoldali" tényezők is befolyásolják (vagyis az, hogy milyen a kutatási felhozatal"). A Társadalmi riport készítése során abból válogatunk, amit az általunk átlátott hazai társadalomkutatás kínál. Természetesen mindig mindenki meghívás alapján kerül a kötetbe, és a tartalomjegyzék önmagában is jelzi, hogy magunk a kínálkozó témákból mit tartunk fontosnak, és mit nem. Vannak persze olyan témák is, amelyeket esetleg mi fontosnak tartanánk, de adott időszakban és témakörben esetleg nem találunk jól strukturált elemzést vagy éppen az adott témát akkor és ott" a Társadalmi riport hagyományaihoz megfelelően megírni képes szerzőt.A kötet - bár alapvetően épít a Tárki kutatásaira is - jellemzően elég sok elemzést tartalmaz a nem a Tárkiban született vizsgálatok alapján is. A jelenlegi kötetben - akár az említett kutatásokat, akár a fejezeteket, akár a szerzőket nézzük - a Tárki-munkatársak/-kutatások/-fejezetek maximum a felét teszik ki a teljes körnek. Megtisztelőnek tartjuk, hogy azok is, akik nem nálunk, hanem esetleg egy rivális intézménynél dolgoznak, éppen olyan termé-
Szelényi Iván a Yale Egyetem Szociológiai és Politikatudományi Tanszék William Graham Sumner professzor emeritusa, a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber professzor emeritusa. Az American Academy of Arts and Sciences ösztöndíjasa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Corvinus Egyetem, a Flinders Egyetem, a Friedrich-Alexander Egyetem, a European University Institute és a Közép-európai Egyetem díszdoktora. A Magyar Szociológiai Társaság korábbi elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság korábbi alelnöke. A Kaliforniai Egyetem Luckmann Distinguished Teaching díjban részesítette, a magyar állam Széchenyi díjjal ismerte el. A következő könyveknek volt szerzője/társszerzője: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1979), Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), Szocialista vállalkozók (1988), Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998) és A kirekesztettség változó formái (2006).