Társadalmi szolgáltatások 1960-1971 [antikvár]

Az utóbbi években a statisztikai elméletben és gyakorlatban hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt fokozódó figyelmet fordítanak a szolgáltatások, ezen belül a társadalmi szolgáltatások vizsgálatára. Ennek hátterében az a felismerés áll, hogy a társadalmi szolgáltatások jelentősége a lakosság helyzetében, életkörülményeiben, közérzetében lényegesen nagyobb, mint ahogyan azt a hagyományos, termelésre vonatkozó gazdasági mutatók jelzik. Ez egyébként maguknak a különböző vetületű gazdaságstatisztikai anyagoknak a szembeállításából is kitűnik. Az ún. nem anyagi ágaknak (személyi és lakás-szolgáltatás, egészségügyi és kulturális szolgáltatás, közigazgatás és egyéb szolgáltatás) a részesedése a nettó nemzeti termelésben nem éri el a 10%-ot sem; ugyanakkor viszont a lakosság fogyasztásának közel 1/4 része szolgáltatás.A társadalmi szolgáltatások közvetlen gazdasági jelentőségét más adatok is jelzik. Az aktív keresők 15%-a (740 ezer ember) dolgozott 1971-ben a tágabb értelemben vett társadalmi szolgáltatások (oktatás, egészségügy, kultúra, közigazgatás és egyéb) területén; a legutóbbi tíz évben a foglalkoztatottak számának növekedése itt volt a leggyorsabb.