Társadalmunk (személy)azonossága [antikvár]

ELŐSZÓ JT^z a kilenc tanulmány Magyarországról úgy aránylik a tj valósághoz, mint a művészfotó a személyi igazolványban lévő fényképhez. Az egészében pontos kép „ visszaadja^ a mostani Magyarországot, még akkor is, ha a hely, idő, oldalszám csak a vastag vonalak meghúzására adott lehetőséget, a további árnyalás, finomítás már azt olvasótól függ. A tanulmányok egy átmeneti országról szólnak. Az átmenet lényege: az elmaradott szocializmusból el- vagy visszajutni a modem kapitalizmusba. Állóképet kapunk egy mozgásban,for-rásban lévő társadalomról A jelenségek, amelyekről a tanulmányok szólnak, ellentétesek. Vannak olyanok, amelyek tartósak, rögzültek, korábbról származnak, de markánssá most váltak, mint például a rejtett, munkahelyen belüli munkanélküliségből kialakult mai nyílt, tömeges állástalanság. Rögzültebb, megkövültebb helyzetet mutat az egészségügy és a népesedés állapota, amelyet nem lehet csak gazdasági vagy tudati okokkal magyarázni, és még az sem kielégítő válasz, hogy Kelet-Európa vagy Magyarország ilyen. Változékonyabb az ország területi szerkezetének domborzati modellje. A folyamatos átalakulás-változás jegyeit olvashatjuk a társadalmi szerkezetről is. Friss a gazdaság szereplőinek - az elitnek - a fölvonul-tatása, a politikai áramlatok legfrissebb irányzatai, az értelmiség mostani viszonya a hatalomhoz. A legfontosabb problémákba vezet be az iskolaszerkezetről és a vallási változásról szóló írás.