Vallások és Egyházak az Egyesült Európában [antikvár]

ElőszóEurópában az elmúlt évtizedekben figyelemre méltóan megváltozott a vallás jelentősége. Míg egyes szakemberek a vallás megfordíthatatlan térvesztéséről beszélnek, mások inkább a vallás funkciójának átalakulását hangsúlyozzák. David Martin angol vallásszociológus, a Nemzetközi Vallásszociológiai Társaság volt elnöke például azon a véleményen van, hogy kontinensünkön a szekularizáció, a vallásosság kiszáradása" a modern világban eddig nem tapasztalt méreteket öltött.1 A vallástól való szabadulás különösen a kereszténységet érinti, amelynek az évszázadok során kialakult, a vallás és társadalom összefonódását is biztosító intézményi hálózata szemünk láttára recsegve-ro-pogva omlik össze. Globális vallási újjáéledésről számol be viszont Sámuel P. Huntington híressé vált könyvében, sőt ez a megújulás szerinte mindenekelőtt a hagyományos vallásokat érinti: A kereszténység, az iszlám, a judaizmus, a buddhizmus, az ortodoxia mind-mind megerősödött, nőtt a korábban csak alkalmi hívők elkötelezettsége és befolyása, és szigorúbban betartják a vallási szokásokat." Ennek egyik jellemzője, hogy valamennyi vallásban fölerősödtek a fundamentalista mozgalmak, amelyek roppant erejűek, és jelentős politikai hatásuk lehet".2 Ahol azonban a hagyományosan domináns vallások nem elégítik ki a gyökértelenné vált emberek érzelmi és társadalmi szükségleteit, más vallási csoportok lépnek a színre, hogy ezt megtegyék, és közben jelentősen növelik táborukat és a vallás szerepét a társadalmi és politikai életben".3Talán a Huntington által említett jelenségeknek köszönhető, hogy a vallás iránti tudományos érdeklődés nem lankad. A csökkenő hallgatói létszám miatt hanyatlóban vannak ugyan a hagyományos keresztény felekezeti kötődésű teológiai fakultások, de növekszik az érdeklődés az új vallásos tanok és a vallásos jelenségekkel, illetve azok átfogó szociokulturális összefüggéseivel foglalkozó vallástudomány, illetve a kapcsolódó tudományterületek, mindenekelőtt a vallástörténet, a vallásfenomenológia, az összehasonlító vallástudomány, a valláspszichológia és a vallásszociológia iránt. Az ezredfordulótól1Martin, David: Europa und Amerika. Säkularisierung oder Vervielfältigung der Christenheit - Zwei Ausnahmen und keine Regel, in: Kallscheuer, Otto (szerk.): Das Europa der Religionen, S. Fischer Verlag Frankfurt a. M. 1996., 161-180., itt 161.2Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest 2008., 145.3Huntington, 150.