Bővebb ismertető
Előszó
Kommunikatív cselekvés stratégikus közegben
A „Pázmány Szociológiai Műhely" dokumentum-sorozatának jelen első darabja sajátos műfajú vitakötet. Maga a sorozat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetében - a PPKE Szociológiai Kutatócsoporttal együttműködésben - folyó műhelymunka friss kutatási eredményeinek elsö közzététele. (Az esetenként még csak születőben lévő eredményeknek a campus-konferencia sorozatunkon való megvitatása után kinyomtatásra szerkesztett változata.) - Ilyen helyi konferenciáknak is 1997 szeptembere és 1999 áprilisa között már a tucatjánál tartunk, és elkészült köteteink száma is eléri a féltucatot. A jelen kötet vitaindító tanulmánya időben a legelső volt, ám mostani változatának akkor még csak egyik résztémájában: abban, hogy
„jobban eladható-e a kereszténység a modern társadalomnak POKOL NÉLKÜLI" Ez a dobogókői Manrézában való megvitatás után átírásra és átfogób-bá kerekítésre ítéltetett. Majd az új változatnak is akadtak érdeklődő opponensei, kiknek száma gyarapodni kezdett. A kibővített és átdolgozott verziót ui. az intézeti kollegákon kívül külsők is vitatni kezdték - neves szociológusoktól és egyéb tudományok kiváló művelőitől saját diákjainkig mígcsak fol nem merült az ötlet, how mindennek legyen hűséges dokumentuma ez az első „PáSzoMű"-kötet. (Miközben a sorozatban következők is már nyomdába jutottak vagy a nyomda küszöbét tapossák.)
Elméleti pozicóját {habermas-\ szemléletét) - és több pontján hangsúlyosan személyes hangvételét - tekintve ez a sajátos típusú vitakötet egyenes folytatása egy nemrég megjelent visszaemlékező tanulmányunknak.^
Abban a szerző a 30 éves kommunikációkutatói gyakorlatában végbement „hangulatváltozásra" ráeszmélve vizsgálta meg: hogyan váltott át a hatvanas-hetvenes évek fordulóján még a habermas-i „kommunikatív cselekvés" terminusaiban leírható modernizáció napjaink globalizációjá-
' Az ötlet, amellyel talán új műfajt is teremtünk, részben onnan eredt, hogy a Várszegi Asztrik bencés főapát úr beköszöntőjében is ajánlott innsbrucki jezsuita szociológus Morei Gyula hasonló célzatú müve már majdnem ugyanígy készült. Elsö változatát, a (sokkal provokatívabb) „Kertelés nélkül a lényegről" című kéziratot a szerző többeknek eljuttatta véleményezésre (köztük e sorok írójának is), majd a tőlük begyűjtött bíráló és támogató véleményekkel szembesítve alakította ki nyomdába küldött változatát. Innen már csak egy lépés volt az az elgondolás, hogy adjuk közre magukat e támadó vagy támogató vélekedéseket is, amitől remélhetőleg életszerűbb és meggyőzőbb lesz a mindezeket tekintetbe vevő „érettebb" változat.
^ Varga Károly: Az aránypár megoldása. A modernizáció kommunikációs elmélete 30 év után. (Szecskő Tamás emlékének). Jel-Kép, 1998. 3. sz.
1955-ben született, Budapesten. Érettségi után öt félévet végzett a csepeli tanárképző főiskola magyar-történelem szakán. A hetvenes évek végétől részt vett a magyar demokratikus ellenzék munkájában; önálló gazdálkodó Dömsödön.
A Túlpartról (1979) című szamizdatkötet összeállítója. 1982-ben elhagyta az országot, és a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. 1988 és 1990 között az Irodalmi Levelek című periodika szerkesztője volt, Petri Györggyel és Tóth Gábor Ákossal. 1992-ben a kasseli documenta hivatalos programjához tartozó Piazza Virtuale egyik kölni szervezője volt. Ennek keretében tervezte meg és bonyolította le - Boris Nieslonyval - a The Virtual Diary című projektet. 1989-ben megalapította a Humane Gesellschaft für Geistige Nekrophilie nevű "pszeudotársaságot", amely azóta is számos művészeti esemény kiindulópontja. Jelenleg Kölnben él.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Törlesztés - kivezetés a Gólemből (2004), Nyolc perc (2007), Kreatúra (2009), Johanna (2011)
Díja
Bródy-díj (1997), Márai Sándor-díj (2011)