Vegyesváltó [antikvár]

A kilencvenes évek végén egyre többet lehet olvasni a különféle társadalmi folyamatoknak az eltérő korú, élethelyzetű és társadalmi státusú nők esélyeire, életstratégiáira gyakorolt hatásairól. 1997-ben Lévai Katalin és Tóth István György szerkesztésében megjelent a Szerepváltozások című tanulmánykötet, amelynek az volt a célja, hogy hagyományt teremtsen. Azt szerettük volna elérni, hogy a közvélemény az adott témák szakértői tollából időről időre megismerkedhessen a magyar nők szociális és jogi helyzetének különböző aspektusaival. Nyomon szeretnénk követni a női jogok érvényesülésének változását, a nők helyzetét meghatározó gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokat. A Szerepváltozások című kötet megjelenése óta mintegy két év telt el, úgy érezzük, elegendő idő ahhoz, hogy visszatérjünk korábbi megállapításainkhoz és megvizsgáljuk, milyen változások történtek azóta az érintett területeken. A könyv folytatása, a Vegyesváltó című tanulmánykötet részben ugyanazoknak a szakembereknek az írásait tartalmazza, akiket már az első kötetből is ismerhet az olvasó, a szakértői kör azonban tovább bővült új szerzőkkel, akik új témákat vetettek fel. Mindannyian izgalmas vállalkozásnak tartottuk a kötet létrehozását, a visszatekintést és a jelennel való szembesülést egyaránt. Ferge Zsuzsa tanulmányában azt vizsgálja, milyen hatással voltak a térségünkben lezajlott rendszerváltások a nők helyzetére: hogyan hatottak és hatnak ma is az államszocializmus időszakának eszmei, ideológiai kuszaságai és következetlenségei a rendszerváltás utáni politikai irányzatok család- és nőpolitikái elképzeléseire. A rendszerváltás előtti időszak mérlegének egyik legfontosabb eleme, hogy bár az államszocializmus sok tekintetben javította a nők helyzetét, nem született következetes baloldali család- és még kevésbé „gender"-politika, mert a pártállamnak nem volt szüksége rá, a civil társadalomnak pedig lehetősége nem volt ilyen politikák kidolgozására. A rendszerváltást követő konzervatív hullám, majd a neoliberalizmus hatásait, jellemzőit, s ezzel összefüggésben a nők attitűdváltozásait a kelet-közép-európai térség valamennyi országát felölelő kitekintéssel mutatja be a szerző, s végül arra a zavarbaejtő tényre keres magyarázatot, hogy a rendszerváltások utáni új demokráciákban miért nincs jelentős nőmozgalom; miért nem igyekeznek kihasználni a nők politikai lehetőségeiket helyzetük javítása érdekében. 7