Mennyi a sok sírkereszt? [antikvár]

Részlet a könyvből: Nem számolták ki, hiszen kiszámíthatatlan: ha történelmi útját az ember gyűlölködő kedve, háborúra-népirtásra hangolt káini szenvedélye nem rakta volna tele a vérengzések borzalmaival, akkor ma mennyi is lenne, lehetne a föld népessége. Nem tudni, a ragályos betegségek vagy a "tenfiad" vágta halálos sebek tizedelték-harmadolták- e jobban fajunkat. Azt viszont bizonyosan tudjuk, hogy századunk két világháborúja az emberi történelem eleddig legnagyobb méretű tömeggyilkossága volt. Dermesztő esetként szokták idézni az 1916. évi somme-i áttörési kísérletet, ahol három-négy hónap leforgása alatt 1,2 millió halott maradt a csatatéren. A fölszabdalt, szétroncsolt földön valóságos hullahegyek emelkedtek. Aztán mintha az emberi gonoszság is versenyt futna az idővel: a következő háborúban mindezt többszörösen felülmúló mészárlás következett. Az ütközetek, bombázások, gázkamrák, fogolytáborok, a megtorlások és visszatorlások poklában négyszer annyi életet ontottak ki, mint a megelőző háborúban. Közel hatvan millióra tehető az elpusztítottak száma. Mintha a népesedési robbanás léptékével arányosan nőne a tömeggyilkolás dühöngő szenvedélye. Becslések szerint a második világháború tájékán közel annyi ember pusztult el, mint a megelőző félévezred csatáiban együttvéve.