Bővebb ismertető
Azt hiszem, a legedzettebb riportereknek is kell néha egy-egy olyan pihenőállomás, ahol nem dollárban, karátban és magas politikában mérik az Életet... hanem egyszerűen abban a "valutában", amit csak így hívunk: Szeretet. Kedvenc mesehősömtől, a Kis Hercegtől rég megtanultam, hogy esetenként a "furcsa fölnőttek" világából el kell menekülni, s találkozni kell a Királlyal, a Tudóssal, a Rókával..., hogy azután igazán el merjük hinni, a lelkünkben elrejtett Rózsa igenis a mienk! Azt hiszem, a dévai kolostorban kicsit Kis Herceggé változtam... s abban is biztos vagyok, hogy mindig hálás leszek a sorsnak ezekért a nem mindennapi találkozásokért.