A szegénység mérőszámai [antikvár]

Bevezetés A jövedelemeloszlások vizsgálata számos témakört foglal magában. A jövedelmek egyenlőtlenségeinek a mérése, a szóródást alakító tényezők feltárása, az empirikus eloszlásoknak elméleti eloszlásokkal való közelítése, a jövedelmi eloszlások prognosztizálása kiemelkedő jelentőségű területek. Az életszínvonal elmúlt években hazánkban tapasztalt rohamos csökkenése folytán mind sürgetőbb kérdéssé vált a jövedelemeloszlásoknak egy további, nevezetesen az eloszlás legalsó szakaszán lévők, vagyis a sze-gények helyzetének a szempontjából való vizsgálata is. A szegénység fogalma időben és térben relatív, s tartalma is jelentős változáson ment át a történelem folyamán. Bár az éhezés, a nyomor napjainkban is fellelhető, a szegénység fogalmát már nem ehhez az állapothoz kötjük. Mivel a szegénység relatív kategória, ezért fogalmára mindenkor és mindenhol érvényes meghatározást nem tudunk nyújtani. Egzakt definíció hiányában is szegénynek mondhatjuk azonban első megközelítésben azokat, akik szükségletkielégítésükben tartósan elmaradnak bizonyos normákhoz képest, akik jelentősen rosszabb helyzetben élnek, mint a társadalomban már megszokottnak érzett "átlagos" életszínvonal. A szegénység kialakulásának főbb objektív jellegű okai lehetnek pl. a vagyoni, jövedelmi különbségek, veszélyeztetett társadalmi csoporthoz való tartozás, fizikai, szellemi képességek fogyatékossága, iskolázottsági, szakképzettségi, neveltetési elégtelenségek, az eltartottak magas száma, illetve a kedvezőtlen kereső-eltartott arány a családon belül, tartós munkanélküliség, hajléktalanná válás stb. A szegények körét adottnak véve, a felgyorsult infláció, a reáljövedelem csökkenése következtében a nem szegények között is egyre nagyobb hányadot fenyeget hazánkban a "lemorzsolódás", a szegények közé sodródás veszélye. Mivel a szegénysorsra jutás a népesség jelentós részénél aktuálissá válhat napjainkban, ezért indokolt az a felfokozott érdeklődés, amely a szegénység problémáját jelenleg mind az egyének, mind a politikai fórumok, mind a tudományos kutatás oldaláról kíséri. Ennek megfelelően a szegénységvizsgálatok legfontosabb célkitűzéseit, feladatait - korántsem a teljesség igényével - az alábbi területek szerint különíthetjük el: 1) létfenntartási, illetve társadalmi minimumok számítása, 2) a szegények helyzetének leírása, a szegénység kialakulását előidéző okok feltárása, 3) a szegénység enyhítése, visszaszorítása, a rászorulók állami segélyezése, 4) a szegénység kiterjedtségének, intenzitásának, és struktúrájának figyelembevételével, tömör, számszerű mérőszámokra támaszkodva a szegénység mértékének jellemzése, a tendenciák időbeli, térbeli és társadalmi csoportok közötti összehasonlítása. A külföldi és hazai szegénységvizsgálatok is a vázolt területek köré csoportosulnak elsősorban. Jelen könyv a szegénységi mutatószámok, indexszámok elméleti, módszertani kérdéseit tárgyalja. A szegénységi mérőszámok jelenleg kirajzolódó köre olyan sokrétű és szerteágazó, hogy rendszerbe foglalásuk helyes alkalmazásuknak alapvető feltétele. A könyv fő törekvése, hogy az egyes mérőszámok elméleti problémáit, tulajdonságait megvilágítva, módszertani szempontból is segítse az Olvasót a mutatók közötti választásban.