"Átlagosan élünk..." [antikvár]

ELŐSZÓ2016 tavaszán debreceni szociológus hallgatók Kárpátalja magyarok lakta falvaiban szerveztek kérdőíves kutatást. A hat fős kutatócsoportnak az volt a célja, hogy feltárja a térségben élő gyermekes családok helyzetét és életkörülményeit, leginkább pedig azonosítsák a gyermekszegénységet, a Kárpátalján élő nélkülöző gyermekek problémáit és szegénységét. A kutatás szó szerint feltáró kutatás volt, hiszen a térségről sem hivatalos ukrán demo-gráfiai-statisztikai adatok, sem helyi szinten nyilvántartott adatok nem álltak rendelkezésre. Mindezek következtében szükséges volt egy előzetes interjús feltáró kutatást végezni a helyi szegények körében, és beazonosítani a helyi életkörülményeket, a szegénységgel és a lokalitással összefüggő jellemzőket. Az interjús kutatás eredményei alapján értelmezni tudtuk a helyi szegénység dimenzióit, a szegénység mélységét, tartósságát, a helyi cigányság helyzetét, a kirekesztődések lehetséges okait és formáit. Feltártuk az életkörülményeket meghatározó jövedelemszerzési stratégiákat, a helyi munkaerőpiac kínálta lehetőségeket, megismertük a munkamigráció jellemzőit, nők és férfiak eltérő helyzetét a szegénységben élő családok körében. Mindezeket követően a kutatócsoport tagjai a magyarországi gyermekszegénység-kutatások metodológiájának mintájára, a magyar viszonyokra összeállított háztartásokra és gyermekekre irányuló kérdőívek adaptálásával kidolgozták a kárpátaljai térségben is használható kérdőíveket.A kutatást a gyermekes háztartások körében bonyolítottuk három faluban (Vári, Nagyborzsova, Halábor), négy napos ott tartózkodással. A hat fiatal 139 háztartásba jutott el, ezekben a háztartásokban 691 főről nyertünk információkat, köztük 253 gyermekről.Mindezek eredményeit publikáljuk ebben a kötetben, melyet hiánypótlónak szánunk. Bízunk benne, hogy többek követik majd példánkat, ezzel is esélyt adva ennek a térségnek és a kárpátaljai falusi népességnek arra, hogy felhívjuk a figyelmet kritikus helyzetükre, a rendkívül alacsony helyi-