Bevezetés a helyi szükségletek és források megismerésének módszertanába [antikvár]

Részlet a könyvből: "A BEVEZETÉS a helyi szükségletek és források megismerésének módszertanába című könyvünk 1992-ben megjelent első kiadása a SEGÉDANYAG a szociális programok megalapozásához alcímet kapta. Azt feltételeztük, hogy az új politikai keretek között megválasztott önkormányzatok szerepe, felelőssége fel fog értékelődni, és az ott dolgozóknak szükségük lesz ilyen tudásra. Az elmúlt két esztendő igazolta, hogy a helyi képviselőknek, az önkormányzatok munkatársainak, a szociális és egészségügyi intézmények vezetőinek és dolgozóinak szociális programjaik kidolgozása során, tervező, döntés előkészítő munkájukban, a helyi rendelet megalkotásának folyamatában sokkal mélyebben kell ismerniük a lakossági igényeket, szükségleteket, int korábban. Nem közömbös az sem, hogy a szükségletek ismeretében milyen erőforrásokat képesek mozgósítani a lakosság szolgálatában. írásunkkal munkájukat szerettük volna megkönnyíteni. A könyv második, kissé módosított kiadását most elsősorban a szociális munkás hallgatóknak ajánljuk. Ez a könyv része a tanulmányaik során elsajátítandó kutatás- módszertani alapismereteknek. Tapasztalataink szerint azonban az ilyen tanulmányok sajnos, nem népszerűek a diákok körében. A témában végzett kutatások szerint a diákok nem látják a kutatási ismeretek hasznát és értelmét majdani munkájukban, s ezért teljes időpocsékolásnak tartják az erre fordított időt. A szerzők - a többi kutatásmódszertant oktató kollégával összhangban - a következő, kutatásmódszertan oktatása mellett szóló érvek végiggondolását ajánlja a diák-olvasó figyelmébe: - A szakma szempontjából: A szociális munka még mindig egy viszonylag új szakma, amely rendkívüli módon igényli tudásalapjának szüntelen bővítését. Ez rendszerezett ismeretgyűjtést feltételez és az összegyűjtött ismeretek folyamatos összehasonlítását, értékelését. Ez a tevékenység feltételezi a tudományos módszerek ismeretét, hiszen a feladat minden szociális munkásé. Az ő feladatuk, hogy a szakma tudományos közéletén keresztül részt vegyenek a szakmaépítésben..."