Munkapiac, munkakörülmények és egészség [antikvár]

BevezetésA kötetben ismertetett eredmények Intézetünk egy közelmúltban zárult kutatási programjának eredményeit tartalmazza, amely a munka szerepét vizsgálta az egészség alakulásában. A kutatás célja részletesebben a munkakörülmények, a munka széles értelemben vett jellemzői, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatba hozható egészség-károsodások egymáshoz való viszonyának feltárása volt. Az általános képen túl be kívántuk mutatni azt is, hogy a munkavégzés egyes feltételei között milyen fokú a kedvezőtlen munkakörülmények elterjedtsége, de ezen túl a munka, a munkavégzés és az egészség közötti kapcsolat számos más aspektusát is vizsgáltuk, olyanokat, amelyeknek alakulásában a munkakörülményeknek szerepe lehet.írásunk egy 2003-ban lezajlott adatfelvétel eredményeit mutatja be, így a 21. század első éveinek magyarországi viszonyait jellemzi. Az adatbázis a feldolgozás időpontjához képest idősnek tűnhet. Az adatbázisunk kora ugyanakkor azzal az előnnyel járt, hogy a gazdasági válságot megelőző időszakból származó adatokkal dolgozhattunk, tehát a munka világának - sokak reménye szerint - a 20. és 21. század fordulójának általános, mindennapi állapotáról nyertünk információkat.Magyarországon az egészségi állapottal foglalkozó kutatások száma csekély, ezen belül az egészségi állapot munkával kapcsolatos aspektusairól tudomásunk szerint egyáltalán nem készült az utóbbi 20 évben átfogó kérdőíves adatfelvétel, bár a közeljövőben zajló egészségfelmérés kiterjed majd a munkakörülmények témakörére is. A fejlett országokban, valamint jónéhány nemzetközi szervezetben azonban megélénkült a kérdés iránti érdeklődés az utóbbi évtizedben. Ezt az érdeklődést elsősorban a munka világában zajló nagymértékű átalakulások motiválják, amelyek Magyarországon is végbementek. Ezekre a jelentős változásokra a hazai kutatási közeg mindeddig nem reflektált, így kutatásunk lényegében előzmények nélkül zajlott.Ebben a kötetben a kutatás legátfogóbb eredményeit foglaltuk össze, míg egyéb, már elkészült elemzéseink, amelyek egyes, más országokban már feltárt összefüggések magyarországi adatokon való tesztelésére vonatkoznak, illetve az életmód, különösképpen pedig az alkoholfogyasztás egészségi állapotra gyakorolt hatását tárgyalják, reményeink szerint a jövőben más helyeken kapnak majd nyilvánosságot.A szerző szeretné köszönetét kifejezni a feldolgozásban részt vevő más kutatóknak, elsősorban Melegh Attilának és Boros Juliannának. Köszönettel tartozom még Gárdos Évának is, aki a kézirat alapos recenzenseként számos buktató elkerülésében és hiba kijavításában segítségemre volt.