Származás és mobilitás [antikvár]

A Társadalomtudományi Intézet és a Központi Statisztikai Hivatal 1981-1982-ben folytatott közös kérdőíves adatfelvétele lehetővé tette egy olyan méretű és információtartalmú adatbázis létrehozását, amelyen megkísérelhettem a társadalmi mobilitással kapcsolatos nézeteim, hipotézisem empirikus ellenőrzését. A kutatás kérdőívei, az adatbázis megszervezése, a központi systemfile-ok összeállítása, az alapinformációkat hordozó változók részletesen megismerhetők a Rétegződés-modell vizsgálat II. kötetéből, ezért ezekre nem térek ki. A mobilitással kapcsolatos elképzeléseimet pedig - a vonatkozó szakirodalom hozzávetőleges áttekintésével - sorozatunk I. kötetében fejtettem ki. (Róbert 1982.) Nem akarok részletes ismétlésekbe bocsátkozni, de nem érzem szükségtelennek, ha most, e könyv elején az olvasó számára még egyszer áttekinthetővé teszem a társadalmi mobilitásnak azt az elvi megközelítését, amelyet a kutatás során érvényesíteni igyekeztem. Sorokin, a mobilitáskutatások klasszikusa, egyik meghatározásában nagyon széleskörűen fogalmaz: Társadalmi mobilitás alatt egyének vagy társadalmi objektumok vagy értékek - vagyis minden, amit emberi tevékenység alkotott vagy módosított - egyik társadalmi helyzetből egy másikba való átmenetét értjük." (Sorokin 1927. 133. old.) Ez a definíció mintegy az egész társadalmi reprodukciós folyamatot felölelni látszik. Óvakodnék attól, hogy a társadalmi mobilitás érvényességi körét ennyire kiterjesszem. A társadalmi újratermelésnek abban a széles körű, átfogó folyamatában, amelyet Ferge Zsuzsa (1982) is leír, a társadalmi mobilitás e folyamatnak csak egy metszete lehet. E metszet sajátosságát abban látom, hogy valamiféle átmenetet, közbülső fokozatot képezhet a rétegződés (a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt hely) és a struktúra (a társadalmi újratermelésben elfoglalt hely) között, ahogy ezeket Kolosi Tamás (1982) megkülönbözteti. Miközben elfogadom, hogy a rétegződés inkább empirikusan, a struktúra inkább elméleti analízissel vizsgálható, úgy gondolom, hogy a mobilitás a társadalom újratermelési mechanizmusainak egyike, amely azonban empirikus eszközökkel is kutatható. S amíg a társadalom rétegződése a társadalom egyenlőtlenségi rendszeréről mutat pillanatfelvételt", struktúrája pedig az egyenlőtlenségek újratermelődésének minden szférára kiterjedő folyamatát írja le, a társadalmi mobilitás, mint az újratermelési mechanizmusok egyike, a rétegződés dinamikáját adja meg.