Tárki Európai társadalmi jelentés 2009 [antikvár]

,jI I i,i rdj'ííöíl'! I'i!-í'Vl:mmEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008E tanulmány célja, hogy Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetét az egységesülő Európa kontextusában mutassa be. A vizsgálódás empirikus alapját az Eurostat által 2005-ben elvégzett EU Community Statistics on Income and Living Conditions" (EU-SILQ vizsgálat adja.' Ez az első olyan alkalom, amikor lényegében a teljes, 2004-ben kibővült Európai Unióra rendelkezésre állnak egységes módszertannal készített lakossági vizsgálatok adatai.Tanulmányunkban az EU-SILC-adatbázis 2005. évi adatait használjuk fel. Az adatfájlban 26 ország felmérésének adatai vannak (n = 196 686 háztartás). Az EU régebben csatlakozott 15 állama mellett, Málta kivételével, megtalálható a tíz, 2004-ben csatlakozott tagország, valamint Izland és Non/égia. Ez utóbbi két országot ebből az elemzésből kihagytuk, így csak az Európai Unió tagállamaira fókuszálunk. Az elemzésben használt adatbázis az EU 24 tagországára terjed ki, Málta nem szerepelt a vizsgálatban, Románia és Bulgária pedig akkor még nem voltak tagországok. Az adatok a magánháztartásokban élő népességre terjednek ki, az intézményekben élő népesség nem szerepelt a mintában. A vizsgálat háztartási mintán készült az országok többségében, kivételt ez alól csak a skandináv országok és Szlovénia jelentettek. Az elemzésünk alapegysége általában a háztartás; a súlyozott adatok közel 190 millió európai háztartást reprezentálnak Bizonyos fejezetekben egyéni adatokat használunk (például a munkaerő-piaci elemzések esetén). A kutatás során az EU-SlLC-adatbázison kívül minden témában igyekszünk az elérhető egyéb adatforrásokat is felhasználni, hogy az elemzéseink minél kiegyensúlyozottabbak és megalapozottak lehessenek.Mint jeleztük, az elemzés egyedi lehetőséget használ ki azzal, hogy először van lehetőségünk valóban összehasonlító elemzést adni a vizsgált országokról. Az egyes fejezetek ugyanakkor számos módszertani innovádót is tartalmaznak. Ezek közül a legfontosabb, hogy ahol az adatok engedik, az Európai Unió országainak lakosságát mint egységes társadalmat igyekszünk bemutatni. Ahol lehetett, olyan elemzéseket készítettünk, amelyek például nem egyszerűen egymás mellé teszik az EU társadalmait, hanem a különböző országokban élőket igyekeznek a teljes EU kontextusába helyezni. Ezáltal például nemcsak azt tudjuk meg, hogy egyik vagy másik országban mekkorák az egyenlőtlenségek, hanem azt is, hogy egy adott egyén vagy háztartás az összeurópai társadalmon" belül milyen relatív pozídót foglal el. Másik fontos innovációnk az, hogy a munkaerő-piad elemzésben az egyes országokon belüli iskolázottsági egyenlőtlenségekből is megpróbáljuk megmagyarázni a foglalkoztatási szintek különbözőségeit Tudomásunk szerint ilyen típusú elemzést az országok ilyen széles körére még senki nem végzett. Harmadik - az adatok révén most először lehetővé tett - módszertani újításunk az, hogy a demográfiai elemzést kombináljuk a jövedelemeloszlás vizsgálatával. Ezáltal egységes módszertan segítségével tudjuk vizsgálni a különböző típusba tart;ozó háztartások relatív jövedelmi helyzetét Végezetül az anyagi életkörülményeket és a lakáshelyzetet elemző fejezet új mutatót vezet be a lakhatási integrádó témakörében. Ezeknek az újításoknak a segítségével lényeges, az eddigi szón/ányos elemzésekben nem tapasztalható mélységben tudjuk formálni az Európai Unió különböző országaiban lévő háztartások helyzetéről kialakult tudásunkat.TÁRKI EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2009A tanulmánykötet, amelyet az Olvasó a kezében tart, egy sorozat második részeként a kibővített Európai Unió társadalmai közötti különbségek és hasonlóságok jobb megértéséhez kíván közelebb vinni. Az első kötettel, a Tárki Európai Társadalmi Jelentéssel' ellentétben azonban ez a kiadvány inkább a puha", mintsem a kemény" tényekre összpontosít. Az előző kötet középpontjában a demográfiai, munkaerő-piaci, jövedelemeloszlási jellemzők és a lakáshelyzet álltak, most pedig az európaiak percepcióira, véleményeire és attitűdjeire fókuszálunk. A lehetséges kérdéskörök közül azokat választottuk ki, amelyek a gazdasági aktivitás szempontjából a legfontosabbnak tűnnek. Az emberek preferenciáik alapján választanak a lehetőségek közül, döntenek és kooperálnak, a preferenciáikat pedig a kulturális háttér, értékek, hagyományok stb. határozzák meg. Ez indokolja olyan témakörök kiválasztását, mint a jóléttel kapcsolatos attitűdök, a bizalom, a kockázathoz való viszonyulás, az öngondoskodás, illetve a tudás szerepéről, a tudatos fogyasztásról, a társadalmi érvényesülésről alkotott vélemények stb.Ideális esetben a legmegfelelőbb forrás egy olyan, egész Európára kiterjedő, átfogó adatállomány lett volna, amely a fenti kérdések mindegyikét lefedi. Mivel azonban ilyen nem létezik, több forrásból kellett dolgoznunk, melyek legalább egy részét felölelték a releváns kérdéseknek/változóknak. Szerencsére kiváló minőségű adatállományok gazdag tárháza hozzáférhető, amelyekből célunknak megfelelően válogathattunk.A rendelkezésre álló számos nemzetközi összehasonlító társadalomtudományi adatállomány közül elemezhettük a European Social Survey (ESS, Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata) különböző hullámait, az International Social Survey Programme (ISSP, Nemzetközi Társadalomkutatási Programok), a World Values Survey (WVS, Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat), a The European öuality of Life Survey (EQLS, Európai Életminőség Vizsgálat), valamint az Eurobarometer (EB) adatait.^Ezek az adatállományok kivétel nélkül gondosan megtervezett nemzetközi kutatások eredményei, és részletes harmonizációs eljárásnak vetették alá őket. A különböző vizsgálatokat azonban egymással nem harmonizálták, ezért nagy erőfeszítéseket tettünk az összehasonlíthatóság megteremtésére, legalább a könyv különböző fejezeteiben bemutatott elemzések szintjén. A harmonizáció egy részét a Tárki munkatársai végezték, de a szerzők maguk is (akik többségben egyébként a Tárkival rendszeres munkakapcsolatban álló magyarországi társadalomkutatói hálózat kiváló képviselői) törekedtek arra, hogy az egyes változók definíciója és értelmezése egységes legyen.A kötet mindazonáltal nem egyetlen szerző műve: a kutatási kérdések, az alkalmazott módszerek és az eredmények értelmezése a kutatók egymástól eltérő személyiségét, módszertani ízlését stb. tükrözik. Ennek ellenére azt reméljük, hogy a témaköröknek, adatállományoknak és módszereknek a mostani válogatásra jellemző sokszínűsége hozzáadott értéket jelent a felölelt témákban már létező egyéb kutatásokhoz.Bár nehéz feladat lenne egyetlen vezetői összefoglalóba" sűríteni a tanulmánykötet főbb megállapításait, a következőkben mégis megkíséreljük azokat áttekinteni:Az európai szféra különböző szegmensei között lényeges eltérések figyelhetők meg az attitűdök tekintetében. Egyes értékklaszterek a gazdasági fejlettség különböző fokai (a jómódú és a kevésbé jómódú országok közötti különbségek), a régiók szerinti megoszlás (Kelet-Nyugat-Dél-Közép-Észak), illetve az eltérő politikai örökség (a régi" és az új" tagállamok közötti különbségek) mentén csoportosulnak.Ezeknek a felosztásoknak egy része gyengén függ össze egymással (mint például a politikai felosztás és az egyes nemzetek gazdagsága), de egyes esetekben ellentétes irányba mutat (mint például a gazdagság szintje és a vallásosság, melyek különösen relevánsak az értékek és attitűdök szempontjából).' Tárki-UniCredit Európai Társadalmi Jelentés 2008. Tárki, BudapestISO oldal, letöltíiető a www.tarki.hu/en/publications/SR/2008/index.html internetes oldalról. ^ A kötetben használt adatállományok rövid leírása kötetünk 183. oldalán olvasható.