Nők a Gulágon [antikvár]

Ajándékozási / tulajdonosi bejegyzéssel
Két német asszony - a berlini Käthe Fraedrich és a görlitzi Charlotte Heyden - közös kézirata alapján készült az a dokumentumregény, amelynek magyar fordításával most találkozhat a hazai közönség; a könyv a szovjet titkosrendőrség, a GPU által 1945 után a Gulágon belül megszervezett speciális táborokat, az ún. dubrovlagokat mutatja be - az ott raboskodó nem szovjet állampolgárok emlékei alapján. Käthe és Charlotte - a könyvben 'Karla' és 'Irmgard' - 1948-ban a GPU drezdai börtönében találkoztak. Feljegyzéseik ettől az időtől kezdődnek, dokumentálva egyrészt közös sorsukat, másrészt a korabeli német ellenállás kiépülését a liberális demokrata (LDPD) és a szociáldemokrata (SPD) párt irányításával. Részt vettek a Közép-Németország szovjetesítésével szembeni ellenállásban, ezért vette őrizetbe őket a szovjet titkosrendőrség. Több mint öt évig a Mordvin ASzSzK volgai mocsaraiban, Potjma járásban, a 6. sz. női lágerben robotoltak. Beszámolójuk nemcsak a hosszú, nélkülözéssel teli éveket és megerőltető fizikai kényszermunkát örökíti meg, de számot ad az állandó fizikai és lelki zaklatásnak, diszkriminációnak kitett női foglyok mindennapjairól, őrzőik értelmetlen kegyetlenségeiről csakúgy, mint a rokonérzelműek (pl. az észt, lett és litván asszonyok) bajtársias viselkedéséről, amely ébren tartotta bennük a szabadulás és a hazatérés reményét. 'Karla' és 'Irmgard' szabadulásuk után a berlini menekültellátásban és az SPD keleti irodájában dolgozva 'hasznosították' a fogság alatt szerzett tapasztalataikat. Munkájuk részévé vált a közép-németországi kommunista rezsimmel való offenzív összeütközésnek, visszaemlékezéseik pedig - a kommunista nyugatmunka leleplezése mellett - a barna és a vörös diktatúra azonosságának mementójaként dokumentálják a 20. század második felének európai történelmét.