Helyzetek és változások [antikvár]

ELOSZO Ma már aligha szorul bizonyításra az a tény, hogy a székelyföldi térségben a mdományművelés évről-évre erősödik Az elmúlt huszonöt év ezen a téren sok változást hozott. Míg 1989 előtt a térségben a tudományművelésnek csak néhány intézményes vagy informális kerete vok, mára a helyzet lényegesen megvákozott. Ez a vákozás több tényezőnek köszönhető, ide sorolható az egyetemi képzési helyek kialakulása és megerősödése, a szakmai rendezvények és kiadványok számának növekedése, a térségbe irányuló tudástranszfer, a PhD képzésben részt vállaló fiatalok számának megszaporodása. De nem kevésbé fontos szerepet tulajdoníthatunk a személyes és intézményes szakmai kapcsolatoknak és együttműködési programoknak, a tudományos életbe való bekapcsolódást elősegítő szervezeti formák kialakításának és természetesen a tudományos munkát ösztönző támogatási formáknak A székelyföldi tudományművelés intézményesülésében, szakmaiságának erősödésében többféle módon vállalt és váEal ma is nagyon fontos szerepet a Magyar Tudományos Akadémia.i Ennek a szerepvállalásnak legfontosabb lépése az a döntés volt, amely az MTA köztestületi tagság intézményét kiterjesztette a határon túli tudományosság képviselőire, kialakítva ezzel a szakmai-szervezeti integrálódás új kereteit és lehetőségek. Az 1996-ban létrejött Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság már tevékenysége kezdetétől bekapcsolta a szervezeti-hálózati keretbe a székelyföldön tevékenykedő kutatókat is. Az MTA intézményi keretében szerveződött meg 1997-ben és működik ma is a DOMUS HUNGARICA SaENTIARIUM ET ARTIUM támogatási program, amely pályázati formában, minden tudományterület képviselői számára lehetőséget kínál egyéni és csoportos szakmai programok (tanulmányutak, kutatások, publikációk, szakmai rendezvényeken való részvétel) lebonyoKtására. Ezzel a ma is működő támogatási lehetőséggel az évek során sok székelyföldi kutató élt. Közülük nem kevesen a társadalomtudományok területén nyújtottak be sikeresnek bizonyuló pályázatokat. Az elkészült szakmai munkák tematikai és módszertani sokfélesége egyértelműen jelzi azt, hogy a társadalom- és mdománytörténeti kutatásoktól a fejlesztéspolitikáig és a mindennapi élet aktuális folyamatait vizsgáló 1 A Magyar Tudományos Akadémia intézményes szerepvállalásának részletes bemutatását lásd: Tamóczy Mariann: A kisebbségi magyar tudományosság az MTA tudománypolitikájában. In: Fedinec Gilla (szerk) A nemzet mint tudományos közösség:Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Eböki Bizonsága, 1996-2016. MTA MTK EB, Budapest, EME Kolozsvár, 2016.