Magyarországi pártprogramok 1919-1944 [antikvár]

ELŐSZÓ 1919-1944 között a dualizmus-korhoz képest jelentősen megnövekedett a magukat politikai pártoknak mondó szervezetek száma. Többségük azonban nem jutott el a tényleges párttá szerveződésig, hanem megrekedt a pártalakulás első stádiumánál: a megalakulásnál, vezetőségválasztásnál és esetleg formális programadásnál. Parlamenti párttá csak viszonylag kevés vált közülük; ott is gyakran előfordult, hogy egy vagy egy-két képviselővel jelentek meg, s nem „tartottak ki" tovább egy parlamenti ciklusnál. Igen gyakori volt a pártok bomlása, fúziója, átalakulása, ami nemcsak arra utal, hogy nem volt szilárd szervezetük és folyamatos támogatottságuk, hanem az egész korabeli pártstruktúra képlékeny voltára, amelyen belül az egyes politikusok és áramlatok is mozgásban voltak. A pártok egy része nem vált országos párttá, hanem megmaradt regionális alakulatnak, egyik vagy másik vidéken, vagy éppen a fővárosban ismert és támogatott pártnak, amely támogatás inkább szólt egy-egy markáns és ott népszerű személyiségnek, semmint magának a pártnak. A kötet átdolgozásánál és javításánál ragaszkodtunk ahhoz, hogy abban csak valóban programok, illetve programértékű és jellegű dokumentumok kerüljenek be. így mellőznünk kellett a pártkongresszusok jegyzőkönyveit vagy határozatait (ha azok nem programok). Programbeszédet vagy a választókhoz intézett választási programot adó nyílt levelet akkor vettünk figyelembe, ha más, ezeknél relevánsabb programját az illető pártnak nem találtuk. Ugyancsak mellőztük a programtervezeteket, hiszen a tervezet megjelölés eleve arra utalt, hogy a dokumentumot az illető párt sem tekintette hivatalos programjának. Ritkán előfordult, hogy több pártból álló szervezet (szövetség, „front" stb.) vagy pártok képviselőiből és más szervezetek tagjaiból, továbbá egyénekből jött létre olyan szervezet, fórum vagy mozgalom, amely politikai felhívást, programnyilatkozatot tett közzé. Ezeket sem vettük fel kötetünkbe, mert nem tekinthetők pártprogramnak, ha műfajukat tekintve hasonlítanak is ahhoz. A hellyel való okszerű gazdálkodás, valamint célszerűség arra késztetett bennünket, hogy alaposan áttanulmányozva a programokat, azokat egymással összevetve kiszűrjük a szó szerint ismétlődő dokumentumokat, vagy akár azokat, amelyek ha nem is szó szerint, de a mondanivalót tekintve teljesen azonos tartalmúak. Ez előfordulhatott egy párt esetében eltérő időközökben publikált programoknál, de akkor is, ha valamely párt mutációjáról van szó. Ilyen esetekben a kihagyást az illetékes dokumentum kopfjában jelezzük. Végül racionálisan igyekeztünk gazdálkodni az első kiadásban lévő, valóban bő és igen alapos jegyzetapparátussal. Miután sorozatunk egysége azt kívánja, hogy a magyarázó-értelmező jegyzetektől eltekintsünk, így az ilyen jellegűeket elhagytuk. A tárgyhoz közvetlenül nem kapcsolódó visszautalásokat is csökkentettük. A jegyzetapparátus könnyebb használhatósága végett nem szöveg végi, hanem lapalji lábjegyzetekként szerepel. A „kopfokban" található tárgyi tévedéseket és feleslegesnek tűnő megjegyzéseket korrigáltuk, illetve elhagytuk. Gergely Jenő