Mi és a világ... [antikvár]

BEVEZETÉS EMIGRÁNS SORS - KISEBBSÉGI SORS A trianoni békével született meg ez a fogalom és alakult ki a kisebbségi életforma négy felé szakított országunk magyar nyelvű őslakóiban. Nem kell hosszasan részleteznem ehelyt, hogy mit jelentett ez a fordulat egy többezredév óta egységes nyelv és művelődésben kialakult, nemzeti gondolkodású büszke népnek. Elméletileg jogorvoslat lett volna a Genfben székelő Népszövetségnél, de az inkább székelt, mint jogorvosolt, bár úgy az elszakított magyarok vezetői, mint Csonka-Magyarország kormánya éltek a panaszlehetőséggel. Az 1920-tól 1938-ig uralmon lévő magyar kormányzatnak, sok hibája mellett, dicséretére vált, hogy állandóan a világ közvéleménye elé vitte az új államok soviniszta politikájától szenvedő magyarok sérelmeit. Egyik legnagyobb panasz például Erdélyben a román iskolapoUtika volt. Magam is átéltem néhány fázisát. Ez volt a hirhedt Angelescu kultuszminiszter által vezetett hadjárat a magyar iskolák ellen. 1928-ban az érettségire az összes székely és szász tanulók a brassói tankerület román vizsgabizottsága előtt kellett megjelenniük, ahol nagyrészt regáti román egyetemi tanárokból álló bizottság előtt, románul vizsgáztattak. Következésképpen csak osztálytársammal Péter Lacival mentünk át s mivel mindketten külföldre távoztunk, az évben nem ment székely diák a kolozsvári, vagy más ro mániái egyetemre. Tehát a románok elérték-a céljukat, úgy a legfelsőbb fokon, mint az óvodákban, állami elemi iskolákban. Maradt az egyházi