Szociológia II. [antikvár]

A szervezet helye és szerepe a társadalomban A szocializmus jelenlegi, magasabb szintű építésének idején, amikor társadalmunk az extenzív szakaszból egyre inkább a fejlődés intenzív szakaszába lép, nemcsak a beruházások hatékonysága, a termelékenység növekedése, a gazdaságosság, hanem a társadalmi munka megszervezése, a döntések, a vezetés és irányítás, a végrehajtás, a dolgozók kollektív tapasztalatai felhasználásának hatékonysága is előtérbe kerül. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi szintjén az emberi tevékenység legnagyobb része rendszerint, az imént említett formái pedig kivétel nélkül szervezeti keretekben bonyolódnak le. Ez szükségessé teszi a szervezetek szociológiai vizsgálatát. A marxista szociológia a szervezetek vizsgálatában is érvényesíti az empirikus és az elméleti megközelítés egységét, valamint a strukturális, funkcionális és genetikus elemzést. Arra törekszik, hogy feltárja a szervezetek működésének a gyakorlat számára is fontos törvényszerűségeit. Támaszkodik a történelmi materializmus azon alapvető tételeire, amelyek szerint a szervezetek és intézmények a felépítmény részei és a termelési viszonyok összessége, az alap által meghatározottak. A termelési viszonyok jellege azonban a szervezetek belső sajátosságait nem automatikusan határozza meg. A szervezetek belső viszonyrendszeréből fakadóan olyan, viszonylag önálló belső mozgásokat is megfigyelhetünk, melyek nem közvetlen következményei az alap meghatározott jellegének. Adott társadalom szervezeti rendszerét, egyes szervezeteinek belső felépítését, valamint e szervezetek működését a következő tényezők határozzák meg: a) a társadalmi gazdasági alakulat termelőerők által meghatározott termelési viszonyai és a társadalom osztályszerkezete; b) a felépítmény tudati (főként jogi, politikai, ideológiai) elemei; c) a történelmileg kialakult intézményi és szervezeti formák;d) a szervezetek belső viszonyrendszerének tényezői, úgy mint a belső szervezeti célok, a csoportkapcsolatok, az információs rendszer, az irányítási és döntési mechanizmus, a szervezeti demokrácia stb.