Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás [antikvár]

Bevezetés A társadalmi mozgalmak, a politikai intézmények és a politikai kultúra viszonyrendszerének összefüggéseit a kelet-európai demokratizálódás folyamatában, történeti-összehasonlító szemlélettel elemzi ez a kötet. A kötet tankönyv az ELTE Állam és Jogtudományi Karán. Felhasználtam, illetve használom a „Társadalmi mozgalom és politikai tiltakozás" elnevezésű előadássorozaton és szemináriumon, a „Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás" (Budapest, Villányi úti könyvek, 1999) című kötettel együtt. Lényegesnek tartom itt dokumentálni a kötet előkészítésének motívumait, körülményeit mivel ezek nagymértékben meghatározóak jellegének és célkitűzéseinek vonatkozásában. 1987-ben védtem meg kandidátusi disszertációmat az MTA Politikatudományi Bizottsága előtt, amely a nyugatnémet új társadalmi mozgalmak és a politikai intézmények viszonyával foglalkozott. A kijelölt bizottság a védésnél azt a kérdést tette fel, hogy mennyiben alkalmazhatóak a nyugatnémet elemzések eredményei és koncepciói a magyar helyzetre. Válaszomban akkor azt az álláspontot fejtettem ki, mely szerint jelentős különbségek, ám hasonlóságok is vannak a magyar és a nyugatnémet mozgalmak között, ezért érdemes a nyugatnémet koncepciókat a magyar mozgalmak elemzésénél felhasználni, hogy kitapasztaljuk az azonosságok és különbségek lehetőségeit és korlátait. Ez a célkitűzés vezetett akadémiai doktori disszertációm előkészítésénél, amelyet 1996-ban védtem meg, valamint a kilencvenes években folytatott kutatómunkámban. Az 1987-1996 közötti időszakban radikális gyorsasággal tágult ki a magyar politikatudomány elemezte aktuális társadalmi-politikai problémák köre, és megnövekedtek a politikatudomány nemzetközi, elsősorban a nyugati demokráciákhoz kötődő kapcsolatai. Munkámat nagyban befolyásolta e kétirányú „nyitás", mivel egyrészt elhárultak a magyar társadalmi mozgalmak és a politikai intézmények viszonya elemzésének a nyolcvanas évek elején még masszívan ható politikai és tudománypolitikai korlátai, másrészt kutatásaim közvetlenül és akadálytalanul részévé válhattak a nemzetközi tudományos közösség vitáinak. Mivel foglalkozik maga a kötet? Először is megkíséreltem körbejárni azokat a globális és regionális trendeket, amelyek hatnak a társadalmi mozgalmak és tiltakozásuk alakulására az ezredforduló Magyarországán, és ezekkel a trendekkel összefüggésben értelmezni a magyar mozgalmi szektor, tágabb értelemben a civil társadalom fejlődésének perspektíváit. Másodszor, a kötet fejezetei megkísérlik a társadalmi mozgalmak szerepének szempontjából végigkísérni azt a folyamatot, amelyet a rendszerváltás indított el, elemezni annak módját, mikéntjét, következményeit és problémáit. Az elemzés arra a kérdésre is választ igyekszik találni a társadalmi mozgalmak kérdésköre kap-