Prolilét-ra [antikvár]

A fedlapok kopottak. Az utolsó lapok felső sarka foltos.
"Miért szégyen ma melósnak lenni? Miért SZÉGYEN? Abból érzem ezt, ha bárkivel dumálok előbb-utóbb megkérdezi: - És te mivel foglalkozol? Amikor megmondom neki, ráfagy az arcára a mosoly. Az eddigi kedvessége úgy... alábbhagy. Nagyon sűrűn jönnek hozzánk a vágóvonalra látogatóba. Irtózattal néznek. Nagy vagyok mocskos, de úgy állnak ott, mintha majmot néznének az állatkertben. - Nézd már: emberi formája van, de mégis milyen más mint mi! Hát ez a munkás." Pál János 32 éves vágóhídi munkás 46 beszélgetésben mondja el élettörténetét egy érdeklődő újságírónak, Andrassew Ivánnak. A kötetről, melynek néhány részlete már megjelent folyóiratban, antológiában így ír egyik olvasója: "Nem tételeket és száraz igazságokat nyújt ez a könyv, hanem életet és életszemléletet, s ennek az utóbbinak a középpontjában egy dogmától mentes, de határozott erkölcsi értékrend áll, szemben a züllés, a szétesés, a cinizmus, a korrupció társadalmat emésztő jelenségeivel."