Az egyházak a globalizációról Közép- és Kelet-Európában [antikvár]

Tamás Bertalan Processus Confessionis - Globalizáció Nem minden előzmény és tapasztalat nélkül hozta meg ajánlását 1997-ben Debrecenben a Református Világszövetség 23. nagygyűlése a Processus Confessionis ügyében. Azóta is sok vitára ad okot az ajánlás. Gondot okoz maga a kifejezés is az egyházak nagy családjában. Fiatal egyházakban, Afrikában, Ázsiában, de még Észak-Amerikában is, ahol nincs hagyománya az ókori-középkori latin egyházi kifejezéseknek, ott küzdenek a jelentés közelebb hozásával. Humorosan sokan úgy is emlegetik:„Processus Confusionis". Talán sikerül jobban megérteni a régies latin kifejezést, ha azt mondjuk, hogy úton vagyunk egy hitvallásos mozgalom magvalósulása felé a gazdasági igazságosság és a földön lévő élet érdekében. Ez a folyamat a processus, és ha elérkeztünk hitünk megvallására az a státus confessionis. A nagy kérdés nem a kifejezésen múlik, hanem azon a hitbeli felismerésen, hogy az egyházak miképpen ítélik el a gazdasági igazságtalanságot és annak következményeit. Egy Status Confessionis nyilatkozat létrejötte abból a hitbeli meggyőződésből fakad, amikor az egyház felismeri, hogy az evangélium teljessége veszélyben van. A tévedésből az igazságra hív el. Az igaz egyház ismertető jegyéhez tartozik, hogy határozottan tesz bizonyságot az evangélium igazságáról, felismeri az ellentétes véleményt, tanítást és gyakorlatot, mint eretnekséget. A Status Confessionis nyilatkozat egyaránt utal az egyház igaz tanítására és gyakorlatára. Az egyházi gyakorlat időszerű kérdésben összhangban kell legyen az evangélium és a hitvallások tanításával, mert csak így lehet status confessionis. Ez mindig egy különleges helyzetben történik meg. Világosságra hozza azt a tévelygést, amely egy-egy egyházat fenyeget.