Bővebb ismertető
Bevezető
Az alábbi tanulmánygyűjtemény válogatást nyújt a közösségi szociális munka elméleti kérdéseivel foglalkozó irodalomból. A közösségi munka külföldi tapasztalatainak bemutatása nem áll előzmények nélkül. Az utóbbi években több irányból is születtek gazdag válogatások a gyakorlat bemutatására: az egykor népművelőnek nevezett szakma képviselői köréből alakult közösségfejlesztők, valamint a közösségi munkát a szociális munka egyik módszereként képviselők részéről.^ Ezekhez az előzményekhez kapcsolódva, személyes tapasztalataimtól és kérdéseimtől indíttatva vállalkoztam egy újabb válogatás összeállítására. A tematikai áttekintés mellett arra törekedtem, hogy mindenekelőtt olyan írásokat mutassak be, amelyek nem elsősorban az e tevékenység gyakorlásához szükséges módszereket tárgyalják, hanem olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek tágabb elméleti összefüggésbe helyezik ezt az aktivitást.
E szempontot követve sem terjesztettem ki a tanulmányok körét olyan területekre, amelyek ismeretét adottnak veszem mindazok esetében, akik akár csak közvetve is kapcsolatba kerültek ezzel a munkával. így az első elméleti megfogalmazásnak számító csoportdinamikai elemzések jelentik számomra azt a kiindulópontot, amelyre minden további megközelítés építhető: Kurt Lewin definíciója az akciókutatásról magában foglalja azokat a tudományterületeket, amelyekből a továbbiakban minden teoretizáló törekvés meríthetett.
Teljes lista helyett kiemelem:
Közösségi munka. Szöveggyűjtemény, 3. kötet: Elmélet és gyakorlat külföldön. Közösségfejlesztők Egyesülete, Bp., 1993.
Gosztonyi Géza (szerk.), A szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet: Közösségi szociális munka, Semmelweis Kiadó, 1994.
Perlman, Robert-gurin, Arnold: Közösségszervezés és társadalmi tervezés. Közösségfejlesztők Egyesülete, Bp., 1993.
A kézirat leadása után jelent meg a közösségi munka eddig legátfogóbb bemutatása Közösségfejlesztés ci'men. Varga H. Tamás és Vercseg Ilona munkája a Magyar Művelődési Intézet gondozásában 1998-ban Budapesten jelent meg.