A globális jó-léti közpolitikai áramlat fogadtatása, és hatása az OECD tagországokra [antikvár]

részlet Köszöntő A 21. század első évtizedében a politikai diskurzusok és közpolitikai áramlatok között kiemelkedik a jól-lét kérdésköre. A témakört vizsgáltuk és elemeztük a társadalmi mozgalmak nézőpontjából, elemeztük, mint globális rezsim formálódását a nemzetközi politikában. Elemeztük a jóléti közpolitika jellemzőit és tartalmát, lehetőségeit a nemzeti politika szintjén. Elemeztük, miként hat a jól-léti politika kialakulására az államfelfogások eltérő jellege, a versengő állam nézőpontok érvényesülése, a jóléti állam átalakulása és jellemzői, változatai a nemjóléti rendszerekben. Vizsgáltuk a jól-léti modell t, mint lehetséges univerzális rendszert a jóléti modell fejlett társadalmakra szabott intézményrendszerével összevetve. A jelenlegi tanulmánykötet egy interdiszciplináris módszertanon alapul, amelyben a komparatív politika módszerei, a közpolitikai elemzés módszerei és annak elméleti kereteinek alkalmazása a jól-lét témakör, mint nemzetközi közpolitikai áramlat elemzésére, a szövegbányászat, az interpretatív módszerek használata egyaránt alkalmazott. Használtuk és elemeztük a komparatív szociálpolitika módszereit és eljárásait is. Ugyanakkor az elemzés nehézségeit meghatározta, hogy a többszintű kormányzás rendszerében a legsűrűbb közpolitikai események, szövegek a globális szinten jelentek meg, az EU-t kivéve a regionalizáció az OECD és ENSZ regionális szervezeteiben jelenik meg, a nemzetállam szintjén csupán az OECD tagországok harmadát érintette mélyebben, a régiók és városok szintjén még nem igazán jelent meg a közpolitikai áramlat az országok többségében. A tanulmánykötet módszertani eszközei között kitérünk a közpolitikai tudásmenedzsment módszereinek és eszközeinek bemutatására, a közpolitikai folyamatban a közpolitikai adatok analitikai kérdésire, az új állampolgárok által konstruált és szolgáltatott adathasználatra, a témakörhöz kapcsolódó „citizen science" jelenségre, a közösségi kutatás új modelljeinek bemutatására. A tanulmánykötet forrásai 2013-15 között gyűjtöttek, a témakör iránti erőteljes érdeklődés, adatok, dokumentumok tízezreit hozza létre és teszi közzé a közösségi médiában. Ezért azon országok esetében, amelyek később kapcsolódnak be, a kötet megjelenésekor is bizonyára számos új dokumentumot találhatunk. 19