A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. [antikvár]

E válogatás előtörténete egy jó évtizedre nytilík vissza. Az 1980-as évek elején két nagy kutatás—a szociálpolitikai reformmal foglalkozó, Ferge Zsuzsa vezette munkacsoport vizsgálatai, és a Pataky Ferenc nevével fémjelzett, a társadalmi beilleszkedési zavarok Okait és kezelési lehetőségeit vizsgáló kutatások — egybehangzóan jelezte azt a megnövekedett igényt, hogy induljon el ismét Magyarországon egy új típusú szociálismunkás-képzés. Ez a javaslat része volt annak a reformkoncepciónak, amely szerint a humánszolgáltatás új rendszerének kiépítése halaszthatatlan feladat, s amely rendszernek majd jól képzett szociális szakemberekre lesz szüksége. Ennek a koncepciónak a keretében indult el 1985-ben a Családsegítő Központok hálózatának a kiépítése és a szociális jellegű képzések újjászervezése. A tudományos eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy politikai szinten is a reformok támogatói kerekedtek felül. A döntéshozók arra a következtetésre jutottak, hogy a nyolcvanas évek közepére elő kell készíteni és meg kell szervezni egy nemzetközi színvonalú szociális képzési rendszert. Ferge Zsuzsa ekkor hozta létre azt a kutató és oktató csoportot, mely 1985-ben elindította az ELTE Szociológiai Intézetén belül az egyetemi szintű szociálpolitikus-képzést levelező szakon. Az ebből kifejlődő általános szociálismunkás-képzés 1990-ben már nappali szakként kezdődött el. Ezzel párhuzamosan (illetve Szekszárd esetében legelőször, egy évvel korábban, Pécs esetében egy évvel későbbem) az ország összesen hat főiskoláján és három egyetemén indult el a szociális munkások képzése. A fent említett kutatások keretében fogalmazódott meg a szerzők szociáli-munkás-képzés bevezetésére tett javaslata is (Hegyesi-Talyigás, 1984). Mindezek az eredmények azonban nem előzmény nélküliek. Már a hetvenes évek legelejétől megindult a Nevelési Tanácsadók hálózatának a kiépülése, amely a magyar szociális munkások első generációjának, a családgondozóknak a kiképzési színtere volt. Szakképzésük nem felsőfokú tanintézetekben ugyan, de magas szinten folyt a Horányi Györgyné szakfelügyelő által létrehozott belső továbbképző tanfolyamokon (a hímeves Faludi utcai rendelőben), és esetmegbeszélő csoportokban, valamint a dr. Gayer Gyu-láné által alapított Családgondozók Klubjában. A szakmának hamarosan lapja is lett, a jó néhány számot megélt Családgondozói Műhely, Ohly Éva és