Átmenetek [antikvár]

Óhajtom, hogy aki fáradságos éjjelezéseimnek e termékét kezeibe veszi, legyen irántam igazságos és jóakaratú bíró. Mert jóllehet közepes tehetségemből telhetőleg mindezek fölkutatására és kidolgozására a legnagyobb gondot fordítottam, mégis, mivel megvallom: azért, ha valaki munkámnak valamely tévedését megigazítja, vagy abban pótol valamit, amit én elhagytam, nemcsak, hogy nem neheztelek és nem haragszom reá, hanem inkább (bárki legyen is) a legnagyobb hálára fogom magamat iránta érezni. Mert gyakorta hibázni és csalatkozni: emberi tulajdonság, és kevéssé csudálatos, ha némely dolgokról megfeledkezünk, mintha minden kívánalomnak meg tudnánk felelni." Werbőczy István 1517-ben kiadott műve, a Hármaskönyv előszavában írt s magunkévá tett igazság szellemében - szerzőként és szerkesztőként egyaránt - kérjük az Olvasó megértését. A kötet két fő témaköre ugyanis zömmel olyan munkákat tartalmaz, amelyek nem befejezett vizsgálatok sokadik párlatai, nem is évek óta tanított, elemzett jelenségek sokszor végiggondolt következtetései, hanem nemrégiben megkezdett munkák első stációi.A könyv első részében egy lehetséges migrációs politika körvonalait vázoljuk fel, a második részben az informális munkaerőpiac és a külföldi munkavállalók viselkedésének elemzésére vállalkoznak a szerzők. Mivel az első téma nem több - de nem is kevesebb mint első lépés egy átfogó politikai modell felé, s mivel a második téma egy alig ismert jelenségegyüttes módszertanilag és elméletileg is szinte teljesen előzmény nélküli kutatása, kérjük az Olvasót, hogy az írásokat inkább vitaanyagnak, mintsem kész műnek tekintse.Célunk, hogy vitára, hozzászólásra, a leírtak jól megindokolt elvetésére vagy elfogadására ösztönözzük a szakembereket és érdeklődőket.