Kistelepülési hátrányok - alapellátási nehézségek [antikvár]

ELŐSZÓ A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által indított új folyóirat, a Kapocs című kiadvány mellett induló sorozat legújabb, első számát tartja kezében az olvasó. Ugyanúgy, mint a folyóirat, elsősorban a szociálpolitika és a gyermekvédelem ágazati irányítását segítő és támogató minisztérium háttérintézményenként, az itt folyó módszertani munka, a tudományos kutatások és képzési, szakmafejlesztési tevékenység eredményeiről számolnak be a Kapocs Könyvek. Az első könyv az elmúlt két évben végzett, a szociális és gyermekvédelmi alapellátások témájában lezajlott kutatások eredményeit foglalja össze. Öt tanulmányt tartalmaz. Az első tanulmány az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvények életbelépése óta eltelt időszak tapasztalatait, az ellátások és szolgáltatások kialakulását, változását és működését tekintette át. E két törvényben meghatározott alapellátási formákat vizsgálta meg a rendelkezésre álló statisztikai adatok, részben pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet munkatársai által összegyűjtött és publikált tapasztalatok alapján. A második tanulmány a 2000. évi statisztikai adatok alapján vizsgálja meg a kistelepülések, elsősorban az aprófalvak önkormányzatainak szociális ellátótevékenységét. A tanulmány a szociális ellátás más összetevőit is megvizsgálja: az ellátási hiányosságok mellett milyen egyéb hátrányok jellemzik a településeket demográfiai, munkanélküliségi szempontból. A harmadik tanulmány az ez évben, 30 kistelepülésen végzett kutatás eredményeit foglalja össze. Azt vizsgálta, hogy a legnehezebb helyzetben lévő kistelepülések hogyan teljesítik szociális és gyermekvédelmi alapellátási kötelezettségeiket. A vizsgálat 30 kicsi, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetű vagy társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott településen történt. Ezen túl ugyanebben a körben vizsgálta a társulásokban teljesített ellátási kötelezettségeket. A két utolsó szociológiai tanulmány elsősorban a nehéz helyzetű családok életkörülményeit, nehézségeit, túlélési stratégiáit vizsgálja. Dögei Ilona tanulmánya azt is vizsgálja, hogy az állami szociálpolitika a maga eszközeivel képes-e enyhíteni a családok gondjain. Laki László és Békés Zoltán tanulmánya a hátrányos helyzetű rétegek szociális körülményeit és élethelyzetét mutatja egy kutatássorozat fényében. A két tanulmány szociológiailag elemzi azt a társadalmi csoportot, amelyet az állami szociálpolitikának meg kellene találnia, s eszközeivel helyzetén segíteni, javítania kellene.